Az alábbi olvasmányok arra a kérdésre adnak választ, hogy miért bántalmaz valaki. Bár bántalmazni mindenki tud, a módszeres bántalmazás olyan társadalmi hierarchiákra épül, amelyek a társadalom meghatározott (és azonosítható) csoportjai között állnak fent. A szülő-gyerek és a férfi-nő viszonyrendszerben a legismertebb ez a hierarchia, de nagyon sok társadalmi csoport között áll fenn hasonló társadalmi hatalom-különbség. Ezt ismerik fel az antidiszkriminációs törvények, amikor meghatározzák az úgynevezett védett csoportokat, akikkel szemben tilos a hátrányos megkülönböztetés. A diszkriminációtól ezek a törvények azért szokták védeni az emberek valamilyen tulajdonsággal rendelkező csoportjait, mert minden társadalomban megfigyelhető, hogy ezeket a csoportokat rendszeresen éri a hátrányos megkülönbözetetés kisebb-nagyobb formája. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló magyar törvény például 19 olyan társadalmi csoportot nevez meg (8. §), melyet a törvény kifejezetten véd a hátrányos megkülönböztetéstől. A nők elleni erőszak a nőkkel szembeni diszkrimináció egyik szélsőséges formája, a bántalmazás pedig a több társadalmi hatalom érvényesítésének szélsőséges formája.

Az alábbi írások kifejtik és bemutatják a hatalomgyakorlás e formájának működési mechanizmusait:

Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében? Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi

Szil Péter: Miért bántalmaz, miért bántalmazhat? – A családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége

Luis Bonino – Szil Péter (Kuszing Gábor közreműködésével): Hétköznapi hímsovinizmus – A párkapcsolati erőszak, amit még nem nevezünk annak

Dina McMillan: De hiszen azt mondja, hogy szeret!