Érintetteknek

Ezeken az oldalakon a párkapcsolati erőszak áldozatai, illetve segítőik találhatnak hasznos tájékoztatást.

Ha további kérdése van, hívja a NANE Egyesület segélyvonalát hétköznap este 6-10 óra között (06-80-505-101).

Ha kérdése kifejezetten jogi jellegű, hívja a Patent Egyesület jogsegélyszolgálatát szerdánként 16 és 18 óra között a 06-70-252-5254 mobilszámon, illetve írjon a jog@patent.org.hu e-mail címre.

Érintetteknek

Az alapvető biztonság megteremtése

Biztonságát leginkább akkor tudja megteremteni, ha minél korábban felismeri, ha bántalmazó személlyel került kapcsolatba, és mihamarabb megszakítja a kapcsolatot. Bár sokan azt gondolják, hogy a bántalmazás a fizikai erőszakkal kezdődik, ez nincs így. A bántalmazás többféle formája minősül erőszaknak, és a jelek felismerése és komolyan vétele biztonságának egyik legfontosabb garanciája. Bár talán nem minden egyenlőtlen kapcsolat bántalmazó, minden bántalmazó kapcsolatban nagy egyenlőtlenség van a felek között – mindig a bántalmazó javára. A korai figyelmeztető jelek vészcsengők: arra hívják fel, hogy ellenőrizze, bántalmazó-e a kapcsolata.

Ha már benne van a kapcsolatban, amikor felismeri a problémát, vagy az erőszak fokozódása miatt már nem tud eltekinteni a bántalmazástól, a legfontosabb szempont az Ön – és ha vannak, gyermekei – biztonsága.

Bár a bántalmazottak ellátására is hivatott intézményrendszer (gyermekvédelem, igazságszolgáltatás, egészségügy, stb.) nem mindig ismeri ezt el, Önnek joga van a biztonsághoz. Ezt a biztonságot a bántalmazott nők és gyermekeik sajnos gyakran csak nagy áldozatok árán tudják elérni, de mindig fontos tudatában lennie annak, hogy nem kell bűntudatot éreznie azért, ha saját és gyermeke testi és lelki egészségét és biztonságát elsődlegesnek tartja.

A biztonságos menekülés megtervezése nem „árulás”, hanem racionális és bölcs döntés. Előfordulhat, hogy egy erőszakkitörés közben, vagy közvetlenül az után kell menekülnie, és az előfordulhat, hogy a partnere annyira veszélyes, hogy alapos tervezés nélkül nem is tudna elmenekülni. Bármelyik esetben hasznos, ha van biztonsági terve. Amennyiben a családsegítő vagy a gyerekjóléti szolgálat munkatársa tisztában van az Ön helyzetével, felismeri és elismeri a bántalmazás veszélyességét, akkor a biztonsági tervet vele is meg tudja beszélni, de ha nincsen ilyen megbízható személy az Ön körzetében, akkor önállóan is cselekedhet.

 

Biztonság a partner indulatos kirobbanása alatt

a) Ha partnere támadása elkerülhetetlen, próbálja meg egy olyan helyiségbe terelni őt, amelyből a kijárat könnyen elérhető. Ha lehet, kerülje a „zsákutcákat” (például fürdőszoba vagy hálószoba) vagy bármely olyan helyiséget, ahol fegyver, vagy fegyverként használható tárgyak vannak (konyha). Bár sokak számára ez furcsa tanács, főleg, ha a lakás kicsi, azok számára, akiknek módja van megvalósítani, életmentő lehet.

b) Gyakorolja, hogyan hagyhatja el otthonát biztonságosan. Járja végig, hogy melyik útvonalon menekülhet (lépcsők, ajtók, ablakok, lift stb.).

c) Erre az esetre felkészülve tartson egy csomagot a szükséges és fontos holmikkal egy rokonánál, ismerősénél vagy szomszédjánál. Bárki lehet, aki biztonságos. Higgyen annak, aki azt mondja, hogy a veszélyt ismerve is szívesen segít Önnek! A rokonok, barátok védelmezése miatt sok bántalmazott nő nem mer segítséget kérni azoktól sem, akik ezt vállalják. Bízzon a segítséget ajánló ítélőképességében: ha azt mondta, hozzá mehetnek, vagy nála elhelyezhetik a legszükségesebb dolgaikat, higgye el neki.

d) Ha korábban felmérte, hogy vannak-e megértő szomszédok, akiknek elmondhatja az Ön ellen elkövetett erőszakot, kérje meg őket, hogy hívják a rendőrséget, ha az Ön otthonából bántalmazásra utaló hangokat hallanak.

e) Beszéljen meg egy jelszót gyermekeivel, rokonaival, barátaival és szomszédaival, amivel partnere tudta nélkül értésükre adja, hogy hívjanak rendőrt.

f) Tanítsa meg gyermekét, hogy hogyan kell értesíteni a rendőrséget, mentőket.

g) Használja az ösztöneit és a természetes értékítéletét. Ha a helyzet veszélyes, gondolja végig, milyen lehetőségei vannak a bántalmazó megnyugtatására. Ne szégyellje végrehajtani, amit a bántalmazó követel. Önnek joga van arra, hogy az Ön által legjobbnak vélt módon cselekedjen azért, hogy kikerüljön a közvetlen veszélyből.

 

Biztonság a menekülésre készülve

a) Nyisson bankszámlát a saját nevén, hogy megteremtse, vagy növelje anyagi függetlenségét.

b) Hagyjon valakinél pénzt, kulcsmásolatokat (a slusszkulcsról is), a fontosabb iratok fénymásolatait, gyógyszereket, ruhákat és egyéb nélkülözhetetlen dolgokat.

c) Gondolja át, hogy szükség esetén hol, kinél lakhat egy ideig, vagy hogy kitől kérhet kölcsön, és beszéljen erről velük is.

d) Tartsa mindig magánál a rendőrség és a létező segélyvonalak telefonszámát, valamint némi aprót, egy telefonkártyát vagy a mobiltelefonját, hogy vészhelyzetben is tudjon telefonálni.

e) Gondolja át minél többször a bántalmazó elhagyásának biztonsági tervét. A bántalmazó elhagyása általában egy veszélyesebb időszak kezdete, de ez nem ok arra, hogy tűrje a bántalmazást. Fontos azonban, hogy menekülését minél körültekintőbben szervezze meg.

f) Készítsen tervet, hogy hová fog menekülni, ha el kell hagynia otthonát. Még akkor is tervezze meg, ha pillanatnyilag úgy gondolja, hogy erre nem lesz szükség.

 

Biztonság a szétköltözés, menekülés után

Biztonság az otthonában

a) Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, kérjen távoltartást, és egyúttal tájékozódjon a további lehetőségekről.

b) A lehető leggyorsabban cseréltesse ki a zárakat. Ha módja van rá, az ablakokra is szereltessen fel új zárakat és rácsot, vagy biztonsági berendezést.

c) Gyermekeivel készítsen biztonsági tervet azokra az alkalmakra, amikor Ön nincsen velük.

d) Értesítse a gyerekek tanárait, napközis tanárát, óvónőjét, edzőjét stb. arról, hogy a partnere hogyan viselkedik, illetve hogy kinek van joga elhozni a gyerekeket.

e) Értesítse a szomszédokat (és ha albérletben él, a főbérlőt) arról, hogy partnere veszélyesen viselkedik, ezért ha meglátják otthona közelében, hívják ki a rendőrséget.

f) Keressen egy női önvédelem tanfolyamot.

 

Biztonság a munkahelyen és az utcán

a) Döntse el, hogy a munkahelyén kit avat be a történtekbe. Ha van az épületben biztonsági őr vagy portás, őt is értesítse. Ha lehetséges, adjon nekik fényképet a bántalmazóról.

b) Szerezzen be egy üzenetrögzítőt, vagy kérjen meg egy megbízható barátot vagy rokont arra, hogy ő vegye fel Önnél a telefont.

c) Készítsen biztonsági tervet a munka utáni időre. Kérjen meg valakit, hogy kísérje autójához vagy a buszhoz, és várjon Önnel, amíg elindul. Lehetőleg többféle útvonalat használ jon. Gondolja végig, hogy mit tehet, ha hazafelé menet az autóban vagy a tömegközlekedési eszközön történik valami.

d) Amennyiben távoltartást kért, az kiterjedhet a munkahelyre, iskolára, óvodára is. Ellenőrizze, hogy így adták-e ki.

 

Biztonság akkor, ha ideiglenes szálláshelyen lakik

a) Amennyiben anyaotthonba, vagy családok átmeneti otthonába kényszerült, mérje fel, hogy az Önnel foglalkozó szociális munkás tisztában van-e a párkapcsolati erőszak jellemzőivel, elismeri-e az erőszak súlyát, elfogadhatatlanságát és az Önre és gyermekeire gyakorolt káros hatásait, és hajlandó-e ennek megfelelően a biztonságuk érdekében eljárni. Amennyiben igen, akkor a címüket, elérhetőségüket nem adja meg a bántalmazónak, nem próbálja meg Önt visszaterelni a kapcsolatba, nem hibáztatja Önt, nem próbál meg békíteni, és nem próbálja meg az apa érdekeit érvényesíteni a bántalmazás ellenére. Ezzel szemben támogatja Önt a különféle eljárásokban, segíti Önt a biztonságos jövőjének kialakításában, további lehetőségeket kínál Önnel együttműködésben, és partnernek tekinti Önt a helyzet megoldásában. Ugyanúgy elfogadja, ha Ön nem kíván visszatérni a bántalmazóhoz, mint ha az a döntése, hogy visszamegy.

b) A menekülés után minél hamarabb intézkedjen, hogy a menekülését semmilyen hatóság ne értékelhesse az addig közösen használt ingatlanról való lemondásként. Ennek módjai attól föggnek, hogy Ön indít-e bármilyen eljárást, és milyet, így az adott esetre vonatkozó információkat kell felkutatnia (ezek közül néhányat ezen a honlapon is megtalál).

c) Ön nem köteles azonnal készen állni sem arra, hogy elváljon, sem arra, hogy visszatérjen! A menekülés utáni időszakban Önnek joga van gondolkodni azon, hogy mit szeretne tenni.

 

Biztonság és lelki egészség a szakítás után

a) Ha mindenképpen bele kell mennie egy potenciálisan veszélyes helyzetbe (pl. valamely megbeszélés miatt találkoznia kell a bántalmazóval) lehetőleg válasszon nyilvános helyet vagy vonjon be a találkozóba egy bántalmazótól nem függő személyt).

c) Gondoljon pozitívan saját magára, és használjon fel minden lehetőséget, amely testileg és lelkileg megerősíti Önt.

d) Amennyiben úgy érzi, hogy ez nem veszélyezteti a biztonságát, és képes rá, fejtse ki igényeit higgadtan, de határozottan.

e) Gondolja át, hogy ki az, akivel nyíltan megbeszélhet mindent, és akitől támogatást kaphat.

f) Hívja a témában működő segélyvonalakat, ahol segíthetnek átgondolni a lehetőségeit.

g) Szükség esetén kérje a rendőrség segítségét, és ha kell, követelje, hogy intézkedjenek. Önnek joga van a biztonsághoz akkor is, ha azt saját partnere fenyegeti.

h) Forduljon a lakóhelye szerint illetékes áldozatvédelmi referenshez.

 

Mire lehet szüksége, amikor menekül


Személyes iratok

Személyi igazolvány

Jogosítvány

Saját születési anyakönyvi kivonat

A gyerekek születési anyakönyvi kivonata

Házassági anyakönyvi kivonat

Tb-kártya

Adókártya

Iskolai bizonyítványok

 

Anyagiak

Pénz, bankkártya, hitelkártya

Takarékbetétkönyv, betétszámlakönyv

 

Jogi iratok

A ház vagy lakás iratai (szerződés, részletfizetési megállapodás, tulajdoni lap)

A kocsi papírjai

Egészség- és életbiztosítási iratok

Ön és gyermekei kórházi zárójelentései, rendelői feljegyzések, látleletek

Személyi igazolvány vagy útlevél

Letelepedési engedély, tartózkodási engedély, munkavállalási engedély, vízum

Válóperes iratok

Gyermekelhelyezési iratok

 

Egyéb

Lakáskulcs, slusszkulcs

Gyógyszerek

Az Ön ékszerei, órái és egyéb kisméretű értékesíthető tárgyai

Mobiltelefon

Cím- és telefonregiszter, telefonkártya

Családi fényképek

A gyerekek kisebb kedvenc játékai

 

Higiénés és egészségügyi cikkek

Pelenkák

Legalább egy váltás ruha Önnek és a gyerekeknek

 

Ne feledje: Önnek (és ha vannak, gyermekeinek) joga van a biztonsághoz!

Az alapvető biztonság megteremtése

Biztonsági tervek

Ezek a dokumentumok a személyes körülményeire alkalmazható biztonsági tervek kialakításában segítenek:

Biztonsági terv -- lista

Biztonsági terv -- tartalmi átgondoláshoz

A fentieken kívül a Módszertani Útmutató 162. oldalán a laikus vagy szakmai segítő találhat olyan kérdés-listát, melyet a bántalmazottal együtt áttekintve segítheti a biztonság kialakítását.

Korai figyelmeztető jelek

Ezen azoldalon a bántalmazó magatartásra hajlamos személyek felismeréséhez találhat információt. Forrásként a NANE Egyesület Miért Marad? című kiadványa, és az egyesület szórólapjai szolgáltak.

Korai figyelmeztető jelek

A bántalmazás, éppen úgy, mint a nők elleni erőszak egyéb formái (a nemi erőszak, a szexuális zaklatás, a prostitúció használata) abban a széles körben elterjedt hiedelmrendszerben gyökerezik, amely szerint a nők és a férfiak között hierarchikus, alá-fölé rendelt viszonynak kell lennie – természetesen a férfiak fölérendeltségével. Ezt nevezzük más néven szexizmusnak. Az alábbi korai figyelmeztető jelek közül néhányban olyanok is magukra ismerhetnek, akik nem bántalmazók (nem csak saját maguk szerint, hanem környezetük szerint sem). Ezeket éppen azért nevezzük korai jeleknek, mert rávilágítanak, hogy mire érdemes figyelni: lehetséges olyan személy, aki szexista nézeteket vall, de ennek sosem ad hangot úgy, hogy egy nőt lenyom, becsmérel, elnyom, azonban nem lehetséges olyan bántalmazó, aki valóban hiszi és vallja, hogy a nők és a férfiak egyenrangú emberek, hogy azokat a privilégiumokat, amelyeket a társadalom a férfiakra ruházott, neki joga van érvényesíteni. Ezzel együtt nem árt figyelni: van olyan bántalmazó, aki a nők és férfiak egyenrangúságát fennen hirdeti, magánéletében, esetleg munkahelyi kapcsolataiban azonban világosan megfigyelhetők a szexista gondolkodásmód jegyei. A figyelmeztető jelek sosem önmagukban értendők: számos elem csak más vonásokkal együtt jelezheti, hogy párkapcsolati erőszakra hajlamos férfival van dolgunk.

A bántalmazó férfi ismérvei:

  • Úgy véli, a nők nem tudnak olyan okosak, tapasztaltak, magabiztosak, erősek, határozottak és függetlenek lenni, mint a férfiak. Ha mégis határozottak, akkor „túl férfiasnak” tartja őket.
  • Kigúnyolja a nőket „butaságuk”, „érzékenységük” vagy más „tipikusan női” tulajdonságaik miatt, esetleg lealacsonyító vagy nőgyűlölő megjegyzéseket tesz a nőkre úgy általában, különösen az intelligenciájukat, a nemiségüket és a testüket illetően.
  • Nem hiszi, hogy durva viselkedése helytelen, vagy hogy annak negatív következményei lehetnek. Ha szembesítik, úgy tesz, mintha viccelt volna, nem mulasztja el megjegyezni, hogy a megsértett személynek nincs humorérzéke, vagy túl érzékeny, vagy azt mondja, hogy „normális nő ezt bóknak veszi”.
  • Önértékelése lehet alacsony, de lehet látszólag nagyon is magas. Minden esetre sikertelenségei miatt jobbára másokat (szüleit, főnökét, partnerét) tesz felelőssé.
  • Gyerekkorában maga is bántalmazott volt, vagy tanúja volt, hogy az apja veri az anyját. (Nem minden olyan gyermek válik bántalmazó vagy bántalmazott felnőtté, aki erőszakos szülő mellett nőtt fel. Ez elsősorban attól függ, hogy volt-e módja feldolgozni a gyermekkorában történteket, és kapott-e segítséget vagy bármely mintát az erőszakos magatartással szemben. Magyarországon nagyon kevesen kapnak ilyen segítséget, és nagyon kevesen dolgozzák fel a gyermekkori traumáikat, ugyanakkor jellemző, hogy még a gyermekeiket a bántalmazástól védő nők sem kapnak megfelelő támogatást és jogvédelmet. Ezért tehát érdemes ellenőrizni, hogy mit gondol a férfi a gyermekkorában elszenvedett erőszakról akár őt magát, akár anyját érte.)
  • Extrém módon reagál a stresszre, és ilyenkor alkoholhoz, kábítószerhez, erőszakos eszközökhöz folyamodik.
  • A számára frusztráló történéseket úgy kezeli, hogy rögtön elveszíti a türelmét és megtorolja vélt sérelmét.
  • Dühét arra használja, hogy másokon uralkodjon vele. A düh egyfajta kommunikációs eszközként szerepel a repertoárjában: ilyenkor robbanékony, passzív-agresszív módon duzzog vagy másokat hibáztat, esetleg a földhöz vág, összetör dolgokat. Hagyja, hogy dühe uralhatatlanná váljék.
  • Nehezen tudja kívánságait pozitív módon, szerényen kifejezni.
  • Agresszív a szexben, főleg az erőszak valamely formáját, a hatalmát, uralmát bizonyító helyzeteket, az ilyen szexuális viselkedést részesíti előnyben.
  • Féltékeny: féltékenységéért a partnerét hibáztatja és elvárja, hogy az beszűkítse az életét.
  • Kontrollál: szabályozza a nő szabadidejét, öltözködését, baráti körét, étrendjét, pénzét (később akár ürítkezését, alvási idejét is).
  • Korán elköteleződik: már a második randevún megkéri a nő kezét, és közös életüket tervezgeti.
  • Irreális elvárásokat támaszt: egy nő mindig legyen ápolt és szép, mindig legyen szexuálisan elérthető, az általa vezetett háztartás legyen mindig hiba nélküli.
  • Elszigetel: a nő nem tarthat fent őszinte kapcsolatokat a családjával, barátaival vagy munkatársaival.
  • Saját problémáinak forrását másokban keresi: nem vállal felelősséget sem a cselekedeteiért, sem az érzéseiért. Erőszakos viselkedése vagy önuralma elveszítése miatt is hajlamos másokat vagy a nőt hibáztatni.
  • A vitákat merev elzárkózással vagy befolyásolással, manipulációval zárja le.
  • Túlérzékeny: apró ingerre is támadóan reagál, vagy esetleg mindig az ő érzéseivel/problémáival kell foglalkozni a kapcsolatban.
  • Kierőszakolja vagy megtagadja a szexet.
  • Sértegeti a nőt, bántó, megalázó dolgokat mond neki.
  • A nemi erőszak és a nők elleni erőszak témáit viccesnek vagy szórakoztatónak tartja.
  • Mereven elkülöníti a női és férfi szerepeket: úgy véli, hogy joga van a neki alárendelteket (így a nőket és a gyerekeket is) „nevelni” és „büntetni”.
  • Kettős mércét alkalmaz: a nőknek egészen más megengedett szerinte, mint a férfiaknak. (Nem meglepő módon a kettős mérce elég következetesen a férfiak -- és saját -- nagyobb szabadságát van hivatva igazolni.) 
  • Úgy gondolja, hogy a nők csak háztartásvezetésre, gyerekszülésre és szexre valók.
  • A viselkedése „Dr. Jeckyll és Mr. Hyde”-jellegű: idegenek előtt teljesen más, mint kettesben: csak akkor viselkedik bántalmazó módon, amikor kettesben van az áldozattal, kívülállók előtt pedig kifejezetten kedves, vagy éppen ellenkezőleg: csak társaságban durva. (Ez utóbbi mintázat főkéntserdülő fiúkra jellemző.)

Azonnali figyelmeztető jelek, melyek alapján biztosan tudható, hogy a fizikai erőszaktól sem visszariadó bántalmazóval van dolgunk:

  • A másik jelenlétében fenyegetően tárgyakat dobál vagy tör össze.
  • Testi erőszakkal fenyegetőzik, vagyis a testi erőszak akár csak lehetőségként is felmerül a kapcsolatban.
  • Általában durva vagy türelmetlen gyerekekkel és állatokkal.
  • Az együttélés során bántja a háziállatokat vagy a gyerekek által gondozott hobbiállatokat.
  • Tudható, hogy korábbi kapcsolatában verte a partnerét.

Ha kétsége van, ellenőrizze, hogy bántalmazó-e a kapcsolata!

Bántalmazott nő vagyok?

Bántalmazott nő vagyok?

 

Az Ön partnere valószűleg bántalmazó, ha Ön...

… retteg a társa dühétől.

… teljesíti, amit társa követel, csak mert fél a dühétől vagy hirtelen hangulatváltozásaitól.

… bocsánatot kér másoktól a társa viselkedése miatt, amikor ő viselkedett erőszakosan Önnel.

… retteg a társa féltékenységétől.

… aszerint dönt arról, hogy hová megy vagy kivel találkozik, hogy mit szól ehhez a társa.

… már nem találkozik az ismerőseivel vagy rokonaival, mert a társa féltékeny.

… fenyegetettnek érzi magát, ha a társa féltékeny vagy dühös.

… úgy érzi, segítenie kell a társának az erőszakkal kapcsolatos problémájában.

… alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, hogy elmeneküljön a kapcsolat problémái elől.

… görcsbe rándul a gyomra, ha hallja, hogy társa hazaérkezik.

… folyamatosan csendesíti a gyerekeket, hogy ne zavarják a társát.

… mindig olyan ajándékokat kap társától, amelyek az ő igényeit elégítik ki, vagy arra szolgálnak, hogy Önt ellenőrizni lehessen (mobiltelefon).

… nem mer megszólalni társaságban, mert attól fél, hogy társa nevetségessé teszi.

… fél a társa jelenlétében nyíltan beszélni, vagy neki ellentmondani.

… fél bármely hatóságtól segítséget kérni, mert fél társa boszszújától.

… gyerekkorában bántalmazott volt, vagy tanúja volt, hogy az apja bántalmazta az anyját, és az ezzel kapcsolatos érzései gyakran úrrá lesznek Önön jelenbeli életében is.

 

Ön valószínűleg bántalmazott, ha társa...

... féltékenykedik Önre.

… megütötte, ellökte vagy megrúgta Önt.

… dühében összetört vagy Önhöz vágott tárgyakat.

… kiszámíthatatlan és robbanékony.

… gyakran kritizálja Önt.

… ellenőrzi az Ön viselkedését.

… nem hagyja, hogy Ön pénzt tartson magánál.

… szexre kényszeríttette Önt.

… kigúnyolta vagy megfenyegette Önt.

… a saját problémái és érzései (különösen a dühe) miatt Önt hibáztatja.

… átkutatja az Ön táskáját, zsebeit.

… dühöng, ha Ön barátaival, családtagjaival beszél.

… megpróbálja elhitetni Önnel vagy másokkal, hogy Ön elmebeteg.

… előző kapcsolatában/házasságában bántalmazta vagy verte a volt barátnőjét/feleségét.

… láthatóan idegessé válik, ha Ön jókedvű.

… igyekszik elérni, hogy Ön ne dolgozzon, ne barátkozzon másokkal, és ne tartsa a kapcsolatot családjával.

… letöri az Ön ambícióit (például nem engedi, hogy Ön megtanuljon autót vezetni, nyelvtanfolyamra járjon, folytassa egyetemi tanulmányai).

… kínozza az állatokat, vagy olyan állatot tart, amitől Ön fél.

 

Itt is ellenőrizheti, hogy kapcsolata jól működő párkapcsolat, vagy sem. 

Haas Anna A feleséged vagyok, nem a cseléded című könyve hasznos olvasmány azoknak a nőknek a számára, akik nem biztosak abban, hogy „természetes” és „normális”, ha kapcsolatuk egyenlőtlen.

Aki nem biztos benne, hogy jól azonosítja-e a bántalmazással is felérő mindennapos "kellemetlenségeket", amelyek partnere részéről érik, haszonnal forgathatják Luis Bonino és Szil Péter Hétköznapi hímsovinizmus című könyvét.

A fenti lista forrása a NANE Egyesület Miért Marad? című kiadványa.

A bántalmazó veszélyességének felmérése

Kockázatkezelés – a bántalmazó veszélyességének felmérése

Az elmúlt évtizedekben a kutatás és gyakorlat segítségével kifejlesztettek néhány eszközt a családon belüli erőszakelkövetők veszélyességének felmérésére. A kidolgozott eszközök célja elsősorban a megelőzés. Az információ összegyűjtése, illetve a korábbi eseményekkel és tudással való kiegészítése arra szolgál, hogy megállapítható legyen, ha az áldozatot súlyos bántalmazás fenyegeti. A több szervezetet átfogó együttműködések -- ha vannak ilyenek -- keretei között rendkívül fontos az információ megosztása és az összehangolt kockázatbecslésen belüli felhasználása.  

A kockázat felmérése az áldozatokkal együtt kell, hogy történjen és csak akkor, hogyha a segítő és az áldozat közti kapcsolat támogató és bizalommal teli, lehetőleg egy nők és gyerekek elleni családon belüli erőszakra specializálódott nőszervezet segítségével. „A NAGY 26” (Duluth, Minnesota): Az egyik veszélyesség-felmérő eszköz a Duluthban (Egyesült Államok), a Családon Belüli Bántalmazás Elleni Program (Domestic Abuse Intervention Program - DAIP) keretei között, sok túlélő tapasztalatán alapuló, az elkövető veszélyességét felmérő 26 kérdésből álló kérdőív. Ha ön bántalmazás áldozata, és egyedül tölti ki a kérdőívet, akkor az eredménytől függően forduljon további támogatásért a megfelelő intézményekhez! (Kitöltéshez töltse le a kérdőívet!) Minél több kérdésre válaszolt „igen”-nel, annál nagyobb a súlyos bántalmazás kockázata.

Az elkövető veszélyességének felméréséhez további kérdőívet talál a Módszertani útmutató 160-161.oldalán.

A kockázatfelmérést mindig biztonsági terv készítése kell, hogy kövesse.

 

A bántalmazó veszélyessége a gyerekekre

A párkapcsolati erőszak-elkövető bántalmazó a családban élő gyerekekre is veszélyes. Akár közvetetten (azzal, hogy az anyát bántalmazza), akár közvetlenül (is) bántalmazza őket, a bántalmazásnak káros fizikai és lelki következményei vannak a gyerekek számára. Ezért erről külön menüpontban foglalkozunk itt a honlapon, illetve ld. még L. Bancroft, J. G. Silverman és D. Ritchie könyvét: Lehet-e jó apa a bántalmazó? – A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér Kiadó — NANE Egyesület: Budapest, 2013. Egy 2014 augusztusában kiadott miniszteri módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”) szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” (18. o.) Ez az első alkalom, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek bármilyen állami közpolitikában megjelennek. Reméljük, hamarosan utat találnak a jogi a szabályozásba is, főként, ha Mo. ratifikálja az Isztambuli Egyezményt.

A bántalmazott nő családja

“A saját szüleim... Tényleg csoda, hogy élek.” (Egy érintettől)

A bántalmazó partner általában igyekszik elszigetelni áldozatát a természetes támogató közegétől, így családtagjaitól is. Akár úgy, hogy nem engedi a nőt a családtagjaival kapcsolatban maradni (ezt manipulációktól az egyenes tiltásig számos módon kísérelheti meg elérni), akár úgy, hogy igyekszik a nő családtagjait maga mellé felsorakoztatni. A hatalomra törekvő személyeknek arra is jó szimatuk van, hogy áldozatuk családjában vannak-e hozzá hasonlóan kontrolláló, bántalmazó családtagok, akikre kényelmesen építhet partnerének a lenyomásában, korlátozásában. Ha igen, őket valószínűleg megpróbálja majd csatasorba állítani. Lundy Bancroft alábbi írása ezt a jelenséget mutatja be röviden.

 

Lundy Bancroft:
Amikor szeretteink a bántalmazó oldalára állnak – a saját család által okozott gyötrelem1

Sokkal gyakrabban történik, mint gondolnánk: A nőt elutasítja saját családja, néha a legközelebbi barátai is, és a bántalamzó mellé állnak. Ez olyan szörnyű érzés mintha egy vonat ment volna át rajta. Hogyan történhet meg, hogy a hozzá közelállók azt az embert támogatják, aki kegyetlen volt vele és tönkretette?

Több oka is van annak, ami miatt létrejönnek ezek a torz szövetségek. Először is, a bántalmazók gyakran simulékonyak és tudják, hogyan legyenek nagyon meggyőzőek. Pontosan tudják, hogyan olvassanak az emberben, és azt mondják, amit a másik hallani akar. Volt egy esetem, például, ahol a férfi sosem járt templomba, de amikor megtudta, hogy a partnere családját kiborítja, hogy a nő sem jár, hirtelen elkezdett minden vasárnap templomba menni. Beszámolt róla a családnak, mennyire aggasztja, hogy a nő eltávolodott a hitétől. Ez persze valójában egyáltalán nem érdekelte, de tudta, ha magát vallásosnak állítja be, éket verhet a nő és a családja közé, és a családot a saját oldalára állíthatja.

Vannak más okok is. Társadalmunk általában a nő feladatának tartja, hogy az emberi kapcsolatokat működtesse, ápolja, ezért a család és a barátok rögtön a nőt okolják, ha a dolgok összeomlanak. Az is lehetséges, hogy a nő családjában is vannak bántalmazók. Ezek az emberek igyekeznek mielőbb a bántalmazó oldalára állni az áldozattal szemben, még akkor is, ha a nővel állnak rokonságban. Végül pedig: a bántalmazás annyira elterjedt jelenség, hogy az emberek félnek vele szembenézni, ezért egyszerűbb az áldozatot hibáztatni.

Azoknak a nőknek, akiknek a családja a bántalmazó oldalára áll (tehát szenvedésének okozóját támogatja), még több gondoskodásra, szeretetre és megértésre van szüksége tőlünk, többiektől.

Ha pedig ön egyike azoknak a nőknek, akikkel ez történt, az alábbi néhány gondolat és ötlet segíthet:

  1. Nincs annyira egyedül, mint amennyire érzi, sok olyan nő van, akikkel ez szintén megtörtént. Lépjen velük kapcsolatba!
  2. Az, hogy ön körül mindenki úgy viselkedik, mintha megbolondult volna, nem jelenti azt, hogy ön őrült! Nem, ön nem őrült meg!
  3. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy próbáljon kitörni az elszigeteltségből: keressen magának támogató, terápiás csoportot, ismerkedjen meg új emberekkel, kezdjen új tevékenységekbe.
  4. Még ha ezt most nehéz is elképzelni, idővel csökkenni fog az a kínzó fájdalom, amit most érez azért, mert szerettei a bántalmazó oldalára álltak.
  5. Végül ki fog tudni magának alakítani egy egészséges, megújult életet, amiben olyan emberek veszik körül, akik osztják az értékrendjét és jól bánnak önnel!

A párkapcsolati erőszak hatása a gyerekekre

Miért kell ezzel külön foglalkozni?

A párkapcsolati erőszak-elkövető bántalmazó a családban élő gyerekekre is veszélyes. A gyerekek hallják, látják, tudják, hogy a bántalmazó veszélyes, és szenvednek a bántalmazástól, félnek a bántalmazótól, és attól, hogy anyjuknak baja esik. A bántalmazó melletti kitartás azzal, hogy "egy bántalmazó apa is jobb, mint apa nélkül felnőni" tévhiteken alapszik. Alább olyan szakirodalmi forrásokat talál, amelyek világossá teszik, hogy ez miért tévhit, és leteszik a voksukat a gyerekek (és a párkapcsolati erőszak felnőtt áldozatának) biztonsághoz való joga mellett.

Sajnos a gyermekvédelem intézményei és a jogalkalmazók sokszor maguk is hisznek ezekben a tévhitekben, és nem a gyerekek (és az anyák) biztonsághoz való jogát tekintik elsődlegesnek. Ha teheti, ossza meg ezeket a szakirodalmi forrásokat mindazokkal a szakemberekkel, akiken úgy veszi észre, hogy szakmai tevékenységeit, döntéseit a tévhitek befolyásolják.

 

Veszélyes-e a partnerét bántalmazó felnőtt a gyerekre?

Akár közvetetten (azzal, hogy az anyát bántalmazza), akár közvetlenül (is) bántalmazza őket, a bántalmazásnak káros fizikai és lelki következményei vannak a gyerekek számára. A bántalmazó veszélyességének felmérése ezért elsődleges fontosságú. A párkapcsolati erőszak erőszak elkövetője a családban élő gyerek(ek)et általában felhasználja a partnere (felesége, élettársa) bántalmazásához. De akármi is az ok, az eredmény a gyermeket súlyosan traumatizálja és fizikailag is veszélyeztetheti. Lundy Bancroft és Jay Silverman összefoglaló cikke segít beazonosítani, hogy használja-e bántalmazó partnere/volt partnere a gyerekeket az ön bántalmazásához. Ha igen, javasoljuk, hogy további lépések megtétele előtt tájékozódjon széles körben a saját és gyermeke jogairól, mivel a gyermekvédelmi intézményrendszerhez (gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal) való automatikus fordulás a jelenlegi hazai gyakorlat fényében nem feltétlenül a biztonságukat fogja szolgálni. A gondozó és a különélő szülő megítélése tapasztalataink szerint kettős mércén alapszik (többet várnak el az intézményrendszer és a jogalkalmazás munkatársai a szülőtől ha anya, kevesebbet, vagy semmit, ha apa) és sokkal kevésbé ismerik el és védik a nők és gyerekek biztonsághoz való jogát, mint amennyire indokolt lenne.

L. Bancroft, J. G. Silverman és D. Ritchie könyvükben igen részletesen és szemléletesen is bemutatja ezt a szakterületet: Lehet-e jó apa a bántalmazó? – A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér Kiadó — NANE Egyesület: Budapest, 2013.

 

Az Isztambuli Egyezmény leteszi a voksát a gyerekek, és a párkapcsolati erőszak áldozatainak biztonsága mellett

Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye (2011) több helyen is kimondja, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek veszélyeztetettek, és ezt a veszélyeztetettséget az államok kötelesek figyelembe venni és megszüntetni (oktatási-nevelési programokkal az iskolákban, szolgáltatásokkal az áldozatok számára, biztonságos elhelyés biztosításával, és a gyerekelhelyezési vagy kapcsolattartási rend kialakításánal). Kifejezetten kimondja az egyezmény, hogy a gyerekelhelyezés-kapcsolattartás szabályozása során bármely elhelyezési (szülői felügyeleti) vagy kapcsolattartási jog nem veszélyeztetheti a párkapcsolati erőszak áldozata és gyermeke(i) biztonsághoz való jogának érvényesülését (31. Cikk 2. bek.). Az Isztambuli Egyezményt Magyaroszág 2014 március 14.-én aláírta, de eddig nem ratifikálta. (Hivatalos magyar fordítás sem készült eddig az egyezményről.) Már az aláírás is azt jelenti azonban, hogy Magyarország nem hozhat az Egyezménnyel ellentétes jogszabályt. Ellentétesek az Egyezménnyel pl. a 2014 március 15.-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvnek a vitás bontópereknél kötelező mediációra vonatkozó szakaszai.

 

Az EMMI kimondta: a párkapcsolati erőszak elkövetőjét úgy kell tekinteni, hogy gyermekét is közvetlenül veszélyezteti

2014 augusztusában jelent meg az első magyar hivatalos szakmai útmutató, amelyben kimondják, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermek veszélyeztetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”) szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” (18. o.) Ez az első alkalom, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek bármilyen állami közpolitikában megjelennek. Reméljük, hamarosan utat találnak a jogi a szabályozásba is, főként, ha Mo. ratifikálja az Isztambuli Egyezményt.

 

B-Side projekt az otthoni dominóhatás megállítására: a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek felépülését segítő programok

A NANE Egyesület 2014-es kiadványa bemutat néhány támogató programot, melyek a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek támogatására bármely, a családon belüli erőszak áldozatait ellátó intézményben megvalósíthatók. A B-Side projekt honlapján további információkat találhat a témáról.

 

További szakirodalom

Alice Miller svájci pszichológusnak két könyve olvasható magyarul: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása (Ford. Pető Katalin, Budapest, 2002. Osiris Kiadó), valamint a Kezdetben volt a nevelés (Ford. Fischer Eszter, Budapest, 2002. Pont Kiadó).

Susan Forward Mérgező szülők - Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket? c. könyve általánosságban tárja fel a gyerekkori bántalmazás káros hatásait. (Ford. Kövi György, Budapest, 2000. Háttér Kiadó)

Judith Herman Trauma és gyógyulás - Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig c. könyve a módszeres bántalmazásnak a trauma, a poszt-traumás stressz rendellenesség (PTSD) és a komplex PTSD kialakulásához vezető természetét írja le, és a traumából való gyógyulás útját vázolja fel. (Ford. Kuszing Gábor, Budapest, 2003. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület)

Erőszak a fiatalok párkapcsolataiban

Szívdobbanás - Erőszak a fiatalok párkapcsolataiban

A fiatalok életében lényeges szerepet játszanak a párkapcsolatok illetve a szexuális kapcsolatok, és sajnos sokan szenvednek el közülük erőszakot ezekben a kapcsolatokban. Bizonyított, hogy a tinédzserek épp olyan valószínűséggel válnak bántalmazás áldozatává, mint a felnőttek. Magyarországon a statisztikák szerint minden ötödik nő kerül élete során olyan párkapcsolatba, ahol rendszeresen éri fizikai erőszak.

A túlzott figyelmet és elköteleződést sokan értelmezik a szerelem jeleként, pedig ha valaki így viselkedik, az arra figyelmeztet, hogy ellenőrizni és birtokolni akarja a partnerét, a másik irányításának igénye pedig erőszakba és terrorba torkollhat. A zsarolás, a fenyegető zaklatás, amely történhet személyesen, telefonon vagy az Interneten keresztül is, a testi és szexuális támadások a párkapcsolati erőszak formái, amelyek traumatizálják a fiatalokat, és hosszan tartó, fájdalmas hatással járnak.

A Szívdobbanás elnevezésű prevenciós projekt európa-szerte arra tanítja a fiatalokat, hogy felismerjék a párkapcsolati erőszak figyelmeztető jeleit, hogy megtanulják, hogyan léphetnek ki egy bántalmazó kapcsolatból, vagy hogyan támogathatják azon barátaikat/barátnőiket, akik bántalmazó kapcsolat áldozatai

Erőszak a fiatalok párkapcsolataiban

Gyógyító olvasmányok

Gyógyító olvasmányok

Magyarul:

Lundy BancroftMi jár a bántalmazó fejében? - Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi. Háttér Kiadó, 2015

Jay SilvermanLundy BancroftDaniel RitchieLehet-e jó apa a bántalmazó? - A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér Kiadó, 2013

Haas Anna: A feleséged vagyok, nem a cseléded. (Fordította: Kuszing Gábor, Marczali Ferenc és Szil Péter.) 2005. Arsenicum kiadó

Dina McMillan: De hiszen azt mondja, hogy szeret! Vagy csak uralkodni akar? Budapest, 2009. Nyitott Könyvműhely – Stop-férfierőszak Projekt

Anne Dickson: A teljes jogú nő, avagy a természetes viselkedés kézikönyve. (Ford. Zentai Éva) Budapest, 1989. Park Kiadó

Patricia Evans: Szavakkal verve... Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban. (Ford. Recski Ágnes) Budapest, 2004. Háttér Kiadó – NANE Egyesület

Susan Forward: Mérgező szülők. Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket? (Ford. Kövi György) Budapest, 2000. Háttér Kiadó

Thomas Gordon: P. E. T. A szülői eredményesség tanulása. A Gordon-módszer: Hogyan változtathatják a szülők a gyerekhez fűződő egyoldalú viszonyukat egyenrangú, örömteli kapcsolattá? (Ford. F. Várkonyi Zsuzsa) Budapest, 1991. Gondolat Kiadó

Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. (Ford. Kuszing Gábor) Budapest, 2003. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület

Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása. (Ford. Pető Katalin) Budapest, 2002. Osiris Kiadó

Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés. (Ford. Fischer Eszter) Budapest, 2002. Pont Kiadó

Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog. Budapest, 1998. Kossuth Könyvkiadó

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak. Az erőszakmentes kommunikáció (Ford. Bojtár Tamás) Budapest, 2001. Agykontroll Kiadó

Szil Péter: Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? I. A családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége. Budapest, 2005. Habeas Corpus Munkacsoport

Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok, 12. 1999. június

A stop-férfierőszak projekt további kiadványai

 

Angolul:

Lundy Bancroft honlapján megjelölt könyvek

 

Angolul, franciául és németül:

Alice Miller további könyvei angolul, franciául, németül.

Idősebb nők elleni párkapcsolati erőszak

Az IpVOW (Intimate Partner Violence Against Oder Women) elnevezésű nemzetközi kutatási projekt eredményei (útmutatók, kézikönyvek, tréning-anyagok, kitatási jelentések)

Háttérinformáció:

Az idős nők ellen el­kö­ve­tett part­ner ál­ta­li bán­tal­ma­zás egy je­len­tős tár­sa­dal­mi prob­lé­ma, amely a jö­vő­ben nö­ve­ked­het, ahogy a tár­sa­da­lom öreg­szik. Amíg ma már vi­szony­lag sok szó esik a fi­a­tal nők és lá­nyok kö­ré­ben el­szen­ve­dett part­ner­kap­cso­la­ti erő­szak ke­ze­lé­sé­ről, addig a ku­ta­tá­sunk rá­mu­ta­tott, hogy ezek az ese­tek gyak­ran sú­lyos­bod­nak az élet­kor elő­re­ha­lad­tá­val olyan fak­to­rok miatt, mint pél­dá­ul a nyug­díj­ba vo­nu­lás, a kró­ni­kus be­teg­sé­gek je­len­lé­te, vagy a gon­do­zás miatt lét­re­jö­vő füg­gő­sé­gi vi­szony.

Eze­ket a je­len­sé­ge­ket gyak­ran nem ve­szik észre vagy nem értik meg azok a bűn­ül­dö­zé­si szer­vek, vagy szo­ci­á­lis in­téz­mé­nyek, ame­lyek elő­ször ta­lál­koz­nak a prob­lé­má­val. Gya­ko­ri ez akkor, mikor a bán­tal­ma­zó ma­ga­tar­tá­sá­ra nem a fi­zi­kai vagy sze­xu­á­lis bán­tal­ma­zás a jel­lem­ző, hanem a sze­mé­lyes sza­bad­ság kor­lá­to­zá­sa, pénz­ügyi ki­zsák­má­nyo­lás vagy el­ha­nya­go­lás, ami sok­kal ke­ve­sebb­szer je­le­nik meg a val­lo­má­sok­ban, je­len­té­sek­ben. Eze­ken kívül az ál­do­za­tok és el­kö­ve­tők rossz egész­ség­ügyi ál­la­po­ta és se­bez­he­tő­sé­ge kü­lön­le­ges ki­hí­vást je­len­te­nek a be­avat­ko­zó in­téz­mé­nyek szá­má­ra. 

A látleletről

A látlelet gyakran válik fontossá a nők elleni erőszak eseteiben, mivel az elkövetők általában figyelnek arra, hogy ne legyenek tanúk az erőszak elkövetésekor. Tekintettel arra, hogy a hatóságok elég sokszor nem elég képzettek, hogy saját maguk észleljék vagy értelmezzék az erőszakra hajlamos elkövetők árulkodó viselkedéseit (pl. párkapcsolati erőszak esetén), vagy nem tulajdonítanak fontosságot nekik (pl. nemi erőszak esetén), és még ha észlelik is, az áldozattól várják a bizonyítékok rendelkezésre bocsátását ahelyett, hogy alapos nyomozó tevékenységet végeznének, a látlelet, amely legalább is közvetett bizonyíték lehet, fontos. Alább néhány fontos tudnivaló a látleletről:

1. Orvosi látleletet felvételére akkor van szükség, ha a bántalmazás következtében sérülés keletkezik. Erre nemcsak a sérülés ellátása miatt van szükség, hanem mert nagyban megkönnyíti a későbbi bizonyítást. (Gyermekkorú esetében látleletet felvétele akkor történhet meg, hogyha azt a törvényes képviselő kéri.)

2. A vizsgálatot végző orvos nem köteles látleletet kiállítani, csak abban az esetben, ha a testi sértést elszenvedett személy vagy hozzátartozója azt kifejezetten kéri. Ha az orvos a látlelet felvételét megtagadja, akkor panasszal lehet élni ellene az ÁNTSZ-nél.

3. Az orvosi látlelet kiadásának térítési díja 2011-től 3300 Ft, de a látleletet nem szükséges elhozni (és így fizetni sem kell érte). Ez esetben az orvosok által „ambuláns lap”-nak nevezett nyomtatványt adnak, melyet érdemes megőrizni, mert ha később a sértett úgy dönt, hogy indít büntetőeljárást, akkor az ambuláns lap alapján a rendőrség, ügyészség, bíróság az eljárás során a látleletet ingyenesen tudja kikérni. A látlelet árát a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza és rendszeresen változik.

4. Nemi erőszak esetén egyáltalán nem mindegy, hogy ki végzi az első vizsgálatot! Az "egyszerű" nőgyógyász vizsgálatát a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) általában nem fogadják el ugyanolyan értékűnek, mint az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő nőgyógyász által végzett vizsgálatot, amely igazságügyi szakértői vizsgálatnak minősül. Az egyszerű nőgyógyász gyakran valóban nem is végez olyan részletes és célzott vizsgálatot, mivel nem biztos, hogy tudja, mire kell figyelni. A nemi erőszak nem mindig hagy olyan sérüléseket, amelyek az orvos szerint fontosak, míg az igazságügyi szakértő vizsgálata ezekre is kiterjedhet. Nemi erőszak esetén ezért lehetőleg azonnal igazságügyi orvoshoz forduljon, és tőle kérjen részletes látleletet. (A vizsgálat természetesen azért is fontos, hogy a sérülések megállapításán kívül azt is megvizsgálják, hogy az elkövető nem fertőzte-e Önt meg nemi úton terjedő betegséggel, és hogy a nem kívánt terhességet az orvos által felírt gyógyszerrel meg tudja előzni. A gyógyszerre orvosi vizsgálat nélkül is receptet kaphat a sürgősségi fogamzásgátlás-ambulanciákon (Az ún. esemény utáni tabletta több országban már recept nélkül kapható a patikákban.)

5. A látlelet őrizze meg, és lehetőleg tartsa olyan helyen, ahol az elkövető nem fér hozzá. Nem ritka, hogy a bántalmazók igyekeznek bármely bizonyítékot eltüntetni.

6. Látleletet akkor is érdemes készíttetni, ha most nem kíván feljelentést tenni. A trauma után sok áldozat semmit nem akar tenni, abban a reményben, hogy az eset nem fog többet előfordulni, vagy mert egyszerűen felejteni akar. Ha azonban később mégis úgy gondolja, hogy feljelentést tesz (nemi erőszak esetén erre általában 30 napja van, hacsak az eset nem volt nagyon súlyos, vagy nem volt más súlyosító körülmény, mert akkor több idő áll rendelkezésre, párkapcsolati erőszak esetén, ha az orvos könnyű sérülést állapít meg, akkor szintén 30 nap áll nyitva a feljelentés megtételére), akkor a látletet legalább a birtokában van. Ha nem tett feljelentést, a korábbi látlelet akkor is igazolhatja az erőszak rendszeres voltát a bíróság előtt például.

dr. Szabó Árpád Látlelet a látleletről című 2008-as cikke (Házi JogOrvos) a látleletkészítés gyakorlatát mutatja be és ajánlásokat tartalmaz. A cikk számos okot felsorol arra, hogy az orvosnak miért érdemes alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatot végeznie a látlelet felvétele során. Annak ellenére érdemes elolvasni, hogy a cikkben felsorolt okok között mindenki védelme szerepel (főképpen az orvosé, az egészségügyi intézményé, és a sérülést okozó támadóé), csak az áldozaté nem. Mint ebből is látható, az orvostársadalomnak is van még hová fejlődnie az értékrend és a prioritások egészséges meghatározása tekintetében, azonban a pontos látleletkészítésre való felhívást kizárólag üdvözölni tudjuk.  (Ahogy fentebbjeleztük, a látletet ára -- amit akkor kell kifizetni, ha a sérült elkéri az iratot -- évente változik, a cikkben szereplő összeg tehát már nem pontos.)

Amennyiben gondolja, a mellékelt test-térképet nyomtassa ki, és vigye magával az orvoshoz a látlelet elkészítéséhez. Nem biztos, hogy az orvos fel fogja használni (akár az is előfordulhat, hogy megsértődik), de még ott is módja van rá, hogy eldöntse, megkérdezi-e az orvostól, hogy hajlandó-e használni.

Hová fordulhatnak az áldozatok?

Összefoglaló a segítő szolgáltatásokról, hasznos olvasmányokról, és a legfontosabb jogszabályokról, magyarázatokkal.

 

A távoltartás nemzetközi elismeréséről szóló Európai Uniós jogszabályok előírják, hogy az EU bármely országában kiadott távoltartási határozatot az EU bármely másik országában is kötelesek betartatni a hatóságok.

A segítő válaszol

dr. Spronz Júlia, a PATENT Egyesület jogásza, a NANE és a Patent Egyesület jogsegélyszolgálatának vezetője a Pink oldalán élő "műsorban" csetelt az olvasókkal. A válaszok talán az Ön számára is hasznosak lehetnek.

 

dr. Stummer Vera, a PATENT Egyesület jogásza, valamint Horváth Éva és Szigeti Vera pszichológusok, a NANE Egyesület munkatársai a párkapcsolati erőszak elterjedtéségéről, természetrajzáról, felismerhetőségéről beszél az ELTE rádióban. Kimondott és ki sem mondott kérdésekre válaszolva beszélnek az áldozatok tapasztalatairól és a megelőzés, beavatkozás, jogvédelem és gyógyulás lehetőségeiről és jelenlegi nehézségeiről. Témák: egyenrangú kapcsolat és bántalmazó kapcsolat; erőszak: bántás vagy bántalmazás, szóbeli, lelki, testi, gazdasági, szexuális erőszak; szexuális erőszak megelőzése; szexuális erőszak különböző anyagi helyzetű / iskolai végzettségű csoportokban; kilépés egy bántalmazó kapcsolatból; figyelmeztető jelek; féltékenység; mézeshetek; alá- és fölérendeltség; segítési lehetőségek, stratégiák; bántalmazott nő vagyok-e; a kilépés kockázata. A kérdések, melyekre a szakértők kitérnek: Mi alapján választ az erőszakot elkövető? Mi a szexuális erőszak? Mit mondjunk a lányainknak? Mit mondjunk a fiainknak? Hogyan kerülhetik el a férfiak, hogy erőszakosnak tartsák őket?

 

A NANE és a PATENT Egyesület Youtube csatornáján található ismeretterjesztő videóban szakértőink és más intézmények és szervezetek szakértői osztják meg a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos alapismereteket. A videó segíthet az erőszakos magatartás korai felismerésében és jogainak megismerésében. A szakemberek ismertetik az erőszak fajtáit (érzelmi, szóbeli, fizikai, gazdasági-társas kapcsolatokat ellehetetlenítő erőszak, és szexuális erőszak), a kilépés nehézségeinek valós okait, annak valós okait, hogy miért térnek vissza a bántalmazottak abba a párkapcsolatba, melyből korábban elmenekült, és a korai ismertető jeleket a bántalmazó felismeréséhez.

Szabályozás

Ezen az oldalon a nők elleni erőszakkal kapcsolatos fontosabb jogszabályokat és egyéb a hatóságok számára kötelező szabályokat találja meg. A válogatást leszűkítettük azokra a szabályokra, amelyek kifejezetten és célzottan a nők elleni erőszak esetén fontosak.

További tájékoztatást az Ügytípusok és iratminták menüpontban találhat.

Párkapcsolati erőszakra vonatkozó szabályozás

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

 

Rendőrség:

A rendőrség kötelezettségei a távoltartással kapcsolatban (37/2009 (OT 22) ORFK Utasítás) .

A rendőrség kötelezettségei a családon belüli erőszakkal kapcsolatban (32/2007. ORFK Intézkedés)

A rendőrség által kiadható ideiglenes megelőző távoltartásról és a bíróság által megállapítható megelőző távoltartásról szóló törvény (2009. évi LXXII. tv.)

Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás szabályainak megszegése miatt szabálysértési elzárásba vehető az elkövető. Az erre vonatkozó szabályokat ez a dokumentum tartalmazza.

Büntetőjog:

Kapcsolati erőszak tényállás: A Büntetető törvénykönyben 2013. július 1. óta hatályos, "Kapcsolati erőszak" tényállás (212/A. §) magyarázattal.

A büntetőeljáráshoz kapcsolódó távoltartásról szóló paragrafusok (1998. évi XIX. tv. a büntetőeljárásról, 138/A. §, 138/B. §, és 139. §)

A régi büntető törvénykönyv különféle paragrafusai azokra az esetekre vonatkoznak,melyek 2013. július 1. előtt történtek (1978. évi IV. tv.)

Az új büntető törvénykönyv 2013. július 1.-én lépett hatályba, az ez után elkövetett cselekményekre ezt kell alkalmazni (2012. évi C. tv.)

 

A látlelet:

A látleletről szóló részletes ismeretetésünket ld. itt.

A látleletre vonatkozó különféle jogszabályokat ld. ebben a dokumentumban.

 

Szabálysértések:

A szabálysértésekről szóló törvény egyes paragrafusai (2012. évi II. tv.)

 

Országgyűlés:

A 45/2003. (IV.16.) országgyűlési határozat volt az első jogszabály, amelyben a Parlament komolyan foglalkozott a családon belüli erőszakkal.

Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás szabályozása

A gyermekek elhelyezésével (hogy melyik szülővel maradnak) és a nem velük élő szülő közötti kapcsolattartással elsősorban az alábbi jogszabályok foglalkoznak:

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 92.§

gyermekvédelmi törvény (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított - 1997. évi XXXI. tv.), különösen az általános szabályok: 6-8.§; a szülük kötelezettségei: 12.§; a jelzési és együttműködési kötelezettség: 17.§; a jogerősen megállapított gyermektartásdíj állami megeleőgezése nem fizetés esetén: 22.§; a családok átmeneti otthona: 51.§; a védelembe vétel: 68.-69.§; ideiglenes hatályú elhelyezés: 72.§). 

És főként a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, mely a gyámhatósági eljárást, a szülői felügyeletet és a kapcsolattartást szabályozza. A gyámhatóságok e jogszabály alapján járnak el (ahogyan az eseteinkből látható, nem ritkán igen egyoldalúan az akár bántalmazó apa javára), így fontos, hogy Ön legyen tisztában saját és gyermeke jogaival!

Legfelsőbb Bíróság 17. számú Irányelve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról meghatározza azokat a szempontokat, amelyket a bíróságnak figyelembe kell venni, illetve nem szabad figyelembe vennie, amikor a gyermekelhelyezésről dönt.

A megelőző távoltartás

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról  

(2009. évi LXXII. törvény)

Hatályos: 2009. október 1-től

 

E törvény által bevezetett ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás nem felváltja, hanem kiegészíti az eddig működött büntetőeljárási kényszerintézkedést, mely továbbra is büntetőeljárás esetén marad elrendelhető 60 napra.

MI: Hozzátartozók közötti erőszak definíciója: A bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezési jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység és mulasztás.

KI: A törvény nem terjed ki a barátra, udvarlóra, volt barátra, elutasított udvarlóra, volt jegyesre és az együttlakás nélkül együttjárókra. 2014. március 15. óta kiterjed viszont a volt élettásra is. Így 2014. márciustól a törvény szerint a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és hozzátartozó, valamint a volt házastárs, a volt élettárs, a bejegyzett élettárs, a volt bejegyzett élettárs, a gondnok, a gondnokolt, a gyám és a gyámolt sérelmére elkövetett erőszak miatt van helye a távoltartásnak.

IDEIGLENES MEGELŐZŐ (rendőrség): A rendőrség a helyszínen hozza meg az erőszak észlelése esetén hivatalból vagy a bántalmazott és hozzátartozói, a szociális ellátórendszer, a gyermekvédelmi és egészségügyi rendszer bejelentése alapján. Ez azt jelenti, hogy nem kell a bántalmazottnak kérnie a kiérkező rendőrtől a távoltartást. A rendőrség 72 órára rendeli el és automatikusan küldi tovább a helyi bírósághoz a meghosszabbítására. A bántalmazó a közös lakás elhagyására csak akkor köteles, ha a bántalmazott a közös gyereket ott neveli, vagy valamilyen, a szívességi lakáshasználaton túli jogcíme van az ottlakásra.

Távoltartás ideje alatt a bántalmazó lakásfenntartási és tartási kötelezettsége fennáll, de szünetel a szülői felügyeleti és a kapcsolattartási joga. A távoltartó határozatot csak a bántalmazott kérésére, illetve beleegyezésével küldik meg a családsegítő szolgálat, illetve a gyermekjóléti szolgálat felé, akik 24 órán belül kötelesek segítő kapcsolatot felvenni a felekkel és a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében intézkedni. A rendőrség határozata ellen felülvizsgálat kezdeményezhető a bíróságnál 3 napon belül.

MEGELŐZŐ (bíróság): Megelőző távoltartást a bántalmazott vagy (közeli) hozzátartozója ideiglenes nélkül is kezdeményezhet. A kérelem kötelező tartalmi elemei:

  • eljárás lefolytatására irányuló kérelem

  • előterjesztés indokai

  • rövid tényállás és előzmények

  • kérelmező neve, címe

  • bántalmazó azonosítására, elérésére vonatkozó adatok (Ki?, Hol?)

Személyes meghallgatást a bíróságnak legalább egyszer meg kell kísérelni: hivatalbóli eljárásnál nem akadálya a döntéshozatalnak, ha egyik fél sem jelenik meg, kérelemre indultnál a bántalmazó jelenléte mellőzhető

Az eljárást három napon, illetve munkanapon belül kell lefolytatni, maximum 60 napra rendelhető el

A távoltartás megsértése szabálysértés, elzárással vagy pénzbírsággal büntethető

Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése pénzbírsággal sújtható szabálysértés, abban az esetben, ha a valótlan tények alapján a bíróság elrendelte

 

JELZÉSI KÖTELEZETTSÉG: Hozzátartozók közötti erőszak észlelése esetén a családvédelmi koordinációért felelős szerv felé (városi gyámhivatal)

Meghallgatás csak a bántalmazott kérelmére, neki kell azt is kérni, hogy a bántalmazót külön hallgassák meg, azt is kérni kell, hogy se előtte, se utána ne találkozzanak. Megjelenési kötelezettség a családvédelmi szerv felhívására. Tájékoztatja a feleket az igénybe vehető terápiás kezelésekről, más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről