Ügytípusok és iratminták

Ezeken az oldalakon az egyes ügytípusokról találhat leírásokat, magyarázatokat.

Az egyes ügyetípusokhoz tartozó iratminták tájékoztató célt szolgálnak, azokat természetesen saját ügye jellemzőinek, egyediségének megfelelően kell átfogalmaznia.

A magyar jogrendszer tele van olyan szabályokkal, amelyek világosan azt a célt szolgálják, hogy ellehetetlenítsék, vagy legalább nehezítsék a párkapcsolati erőszak, vagy a nők elleni erőszak más női áldozatainak jogérvényesítését, joghoz és jogorvoslathoz jutását. Ezek a szabályok a patriarchális férfihatalom fenntartását célozzák, és mindaddig, amíg elég sok nő (és az egyenőséget értéknek tekintő férfi) nem lázadozik ellene, kiválóan el is érik ezt a célt. Néhány példa az áldozatok előtt álló, a jogba épített akadályok közül:

Magánindítvány: A Büntetető törvénykönyben 2013. július 1. óta hatályos, "Kapcsolati erőszak" tényállás (212/A. §) megszüntette a magánindítványt, mint az eljárás indításához szükséges feltételt több, a párkapcsoalti erőszakban tipikusan elkövetett esetben, ezért ezt a tényállást, és a hozzá fűzött magyarázatot érdemes elolvasni. 

Ennek ellenére változatlanul elmondható, hogy a legtöbb olyan bűncselekmény, amelyeket tipikusan és elsősorban nők ellen követnek el, és az elkövetők tipikusan férfiak, magánindítványos, azaz az állam nem tekinti elég súlyosnak ahhoz, hogy hivatalból üldözze. A jog abszurdul rövid határidőt is szab a magánindítvány megtételéhez: elhanyagolható 30 napot. Az eljárás ekenek a bűncselekményeknek az esetén az áldozat kifejezett erre irányuló kérelme (magánindítványa) esetén indul csak meg. A hatóságok előszeretettel tekintenek el attól, hogy az áldozattá vált nők segítségkérését magánindítvány kezdeményezésének kezeljék, és gyakran nem csupán nem kérdezik meg, hogy az áldozat kívánja-e eljárás lefolytatását (ez a szokásos formula a magánindítvány "beszerzéséhez"), hanem egyenesen elhallgatják, hogy ez kellett volna, vagy lebeszélik az áldozatot. Mivel a magánindítványt a cselekménytől számított 30 napig lehet megtenni, ha az áldozat később mégis értesül, hogy valójában nem indult eljárás az ügyben, már általában lekéste a határidőt. Szokás erre azt állítani, hogy ha önhibáján kívül volt akadályoztatva (pl. nem volt kellően tájékoztatva), akkor erre hivatkozással meghosszabbítható a határidő, de a lényeg itt nem a jogászkodás, hanem hogy lássuk: ez egy a jogba épített akadály, amelyet megdupláz ha az áldozatnak még azt is bizonygatnia kell, hogy akadályoztatva volt a magánindítvány megtételében, és hogy ráadásul olyan akadály által, amit a jog is elismer. A magánindítványos bűncselekmények a következők: 

  • könnyű testi sértés vétsége [Btk. 170. § (1)], 
  • egészségügyi önrendelkezési jog megsértése [Btk. 173/H. § (1)-(3)], 
  • magánlaksértés [Btk. 176. §], 
  • zaklatás [Btk. 176/A. §], 
  • magántitok megsértése [Btk. 177. §], 
  • levéltitok megsértése [Btk. 178. §], 
  • magántitok jogosulatlan megismerése  [Btk. 178/A. §], 
  • rágalmazás [Btk. 179. §], 
  • becsületsértés [Btk. 180. §], 
  • kiszolgáltatott személy megalázása [Btk. 180/A. §], 
  • kegyeletsértés [Btk. 181. §], 
  • erőszakos közösülés alapesete [Btk. 197. § (1)], 
  • szemérem elleni erőszak alapesete [Btk. 198. § (1)], 
  • megrontás alapesete [Btk. 201. § (1)-(2)], 
  • személyi vagyont károsító készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § 9)], ill. az ilyen lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele,  miatt, ha az elkövető a sértett hozzátartozója [Btk. 331. §].

A dőlt betűvel kiemelt bűncselekmények (14 bűncselekménytípusból 10!) az összes megbízható kutatás szerint túlnyomó többségben párkapcsolatban fordulnak elő, illetve gyereklányok az áldozatai, míg az utolsóként felsorolt, gazdasái jellegű, a vagyont megrövidítő cselekmények is jellemzőek a nők sérelmére párkapcsolati erőszak esetén. Mindez oda mutat, hogy a partiarchális jog partiarcsális értékeket képvisel, és pl. kevésbé tartja üldözendőnek egy nemi erőszak elkövetőját, mint egy mutogatóst a villamoson. (Utóbbi a szeméremsértés, 280. §, mely hivatalból üldözendő. Talán azért, mert a férfiakat is zavarhatja ha egy férfitársuk kéretlenül a péniszét mutogatja idegenek előtt. Felmerülhet annak a veszélye is, hogy a mutogatós emberé esetleg nagyobb, és így akár a férfitársak titkolt szégyenkezését is kiválthatja. A jelek szerint nyilvánvalóan kevésbé zavaró, így kevésbé egyértelműen üldözendő, ha egy nőt megerőszakolnak.)

A magánindítvány "visszavonására" való hivatkozás: a magáindítvány nem vonható vissza. A hatóságok rendszerint azonban úgy értékelik (gyakran, hiábsan, ezt is modják), ha az áldozat később bejelenti, hogy mágsem szeretne büntetőügyet az elkövető ellen, vagy ha egyszerűen csak megszünteti az együttműködést a nyomozó hatósággal (azaz nem tesz tanúvallomást, "nem emlékszik", stb.) A hatóságok "terepmunkás" tagjai általában pontosan tudják, hogy ez azért fordulhat elő, mert fél az elkövető bosszújától (hiszen senki nem gondoskodott arról, hogy a bántalmazója nem legyen a közelében. az elkövetőket általában nem veszik előzetes letartóztatásba, de még távoltartást is csak igen ritkán adnak ki ellenük), vagy az elkövető konkrétan megfenyegette (ami egyébként bőven elég ok lenne az elkövető előzetes letartóztatásba helyezésére). A hatóságok tudják, hogy a magánindítvány nem vonható vissza, nincs azonban a jogrendszerben semmilyen szankció arra, hogy a nyomozás folytatása (az áldozat tanúvallomása nélkül, ami minden probléma nélkül nélkülözhető, éppúgy, mint pl. emberölési esetekben) helyett ilyenkor egyszerűen lezárják az ügyet.

 

Magánvád: A magánindítványos bűncselekmények egy része még ún. magánvádas is: ebben az esetben az államot olyannyira nem érdekli a bűncselekmény áldozatainak biztonsága, hogy még a vádat sem hajlandó képviselni, azt az áldozatnak magának kell megoldani. A magánvádas bűncselekmények: könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés. Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, a tapasztalatok szerint ezek közül az első négyet leggyakrabban párkapcsolati erőszak során követi el a bántalmazó a bántalmazottal szemben. 

Válás (bontóper)

Kezdő iratok

A házasság felbontása esetén három alapvető kérdésben kell a feleknek megegyezni ahhoz, hogy a bíróság kimondja a válást: a közösnek számító ingó és ingatlan vagyon megosztásáról (de kezdetben legalább is a lakáshasználatról), a gyerek(ek) elhelyezéséről és a láthatásról. Ha a felek nem tudnak megegyezésre jutni, akkor a bíróság dönt ezekben a kérdésekben a per folyamán.

A bontópernek gyakran alapvető eleme a lakáshasználat rendezése. Ez az irat mintaként szolgálhat: a minta egy műhelyként is működő családi ház használatának rendezését tartalmazza, természetesen amennyiben lakás, vagy műhelyként nem funkcionáló családi ház használatát osztják meg a felek, a vontkozó részeket (sárgával kiemelve) át kell írni.

A szülői felügyelet közös rendezésére ez az iratminta szolgálhat útmutatóul.

A vagyonmegosztáshoz szüksgéges vagyonmérleget készíteni, ehhez ez a minta nyújt segítséget.

Részvétel az eljárásban

Ideiglenes intézkedés

Közigazgatási eljárások

Kapcsolattartás

Birtokvédelmi eljárások

Az ún. "kényszerkijelentés" megszűnésével megnehezedett a bántalmazók eltávolítása az áldozat lakásából még akkor is, ha oda nincsenek bejelentve, és/vagy a lakásban nem rendelkeznek tulajdonrésszel. Lakcím fiktívvé nyilvánítási kérelemre akkor van szükség, ha a bántalmazó eltávozott a lakásból, de nem hajlandó onnan a dolgait elszállítani, és önkényesen vissza-visszatér és ezzel zaklatja a korábbi áldozatait, illetve a visszatérését arra használja, hogy életüket felbolygassa, bántalmazza őket, hatalmát továbbra is önkényesen gyakorolja. Az önkormányzatnál is beszerezhető a formanyomtatvány, és innen is letölthető, két tanúra van szükség hozzá. Ezzel az irattal az önkormányzatnál kell kérni a lakcím fiktívvé nyilvánítását

Védelembe vételi eljárás

Büntető ügyek

Lakáshasználat ellehetetlenítése -- feljelentés:

A bántalmazók gyakran kiverik a közös ingatlanból az áldozatot és gyermekeit akkor is, ha egyébként nem akarják használni a lakást, vagy elhagyják azt, ha a rezsiköltségeket nem akarják tovább fizetni, barátnőjükhöz akarnak költözni, stb. Ugyanakkor a volt közös ingatlanba akkor is gyakran visszatérnek pusztán azért, hogy azzal a volt partnerüket zaklassák, vagy tovább bántalmazhassák, ha a volt közös ingatlan használatát bírósági végzés a bántalmazott számára biztosította. Ez magánlaksértésnek számít, és feljelentést lehet tenni miatta. Ez az iratminta ilyen esetre szóló feljelentést tartalmaz. Adott körülményekre természetesen átírandó (pl. akkor is megvalósul a magánlaksértés, ha bíróság által a bántalmazottnak ítélt lakáshasználatot a bántalmazott azért nem tudja megkezdeni, mert az elkövető nem költözött ki, és/vagy nem engedi vissza a lakásba, vagy akkor is, ha a lakásba bejutásakor nem rongálta meg a zárakat, ajtót, stb.)

 

Hangfelvétel az eljárásban:

A jogosulatlanul készített hangfelvétel, anélkül, hogy az személyiségi jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható, különösen, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a való tényállás és biztosítható az igazság kiderítése és érvényesítése. (Pécsi Ítélőtábla Pf. I. 20 081/2209/3. sz. döntése)

Hasonlóképpen ítélkezett a bíróság a BH 1985.57. sz. döntésben: „Nem lehet a bírósági vagy szabálysértési eljárásban hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik”, valamint a BH 2001.110. is: „Más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra [1952. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés]” .