Közleményeink, háttéranyagok

Dokumentumok: 

2015. június 11. Nőszervezetek sajtóközleménye az EMMI által benyújtott Országgyűlési Határozati javaslatra a 45/2003-as OGYH hatályon kívül helyezéséről és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos nemzeti stratégia kiüresítéséről. A nőszervezetek a sajtóból értesültek arról, hogy Balog Zoltán miniszter országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be "a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról". A tervezet indoklásában meglepődve olvastuk, hogy a témában született, 45/2003. számú országgyűlési határozat célkitűzései teljesítettnek tekinthetők. A mi álláspontunk ezzel ellentétes, a határozatban előírtak közül számos teendő van még hátra, a szakmai protokollok elfogadásától a folyamatos szakemberképzésen és célzott statisztikai adatgyűjtésen keresztül a menedékházak bővítéséig és korszerűsítéséig, hogy csak párat említsünk. Az érdemi előrelépés hiányának fájdalmas indikátora, hogy a halálos végű cselekmények száma az idézett határozat óta eltelt 12 évben sem csökkent. A magunk részéről a leghatékonyabb lépésnek az Isztambuli Egyezmény ratifikálását tartjuk [...].

2015. március 2. A NANE és a PATENT Egyesület nyílt levele az Esztergomi Járási Ügyészség részére, miután az ügyészség egy a volt felesége otthonát felgyújtó -sajtóhíradások szerint - férfi ellen "nagyobb kárt okozó rongálás", nem pedig az elkövetett cselekmény történeti tényállásának és súlyának megfelelő minősítés, azaz emberölés minősített esetének kísérlete miatt emelt vádat. A házban tartózkodó nő és 15 hónapos kisfia csak az asszony gyors menekülésének köszönhette életét.

2015. február 26. A nőszervezetek támogatják az Isztambuli Egyezmény ratifikálását sürgető parlamenti képviselői indítványt. Az Isztambuli Egyezményt Magyarország 2014. március 14-én, közel egy éve írta alá. A ratifikálás az Egyezménynek a jogrendszerbe való beillesztését biztosítaná. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország kimondhassa: komolyan veszi az Egyezményben foglalt és az aláírással már szimbolikusan elismert kötelezettségeket, és mindent megtesz, hogy megfeleljen az Egyezmény áldozatvédelmi előírásainak. A nőszervezetek felszólítják az Igazságügyi Bizottság tisztelt tagjait, hogy párthovatartozásra való tekintet nélkül a magyar nők és gyermekek élethez, testi-lelki integritáshoz, jogvédelemhez való jogát tartsák szem előtt, mikor az indítvány Parlament elé terjesztéséről döntenek. A nők elleni erőszak és családon belüli erőszak nem válogat: minden párt szimpatizánsai között éppúgy vannak áldozatai, mint a pártpolitikával nem foglalkozó állampolgárok között. A gyermekek bántalmazó környezettől mentes felnevelése pártokon és személyes meggyőződéseken átívelő közügy és közérdek. Az Egyezmény gyakorlatba való átültetése például megelőzheti az olyan jogalkalmazási visszásságokat, melyekre a közelmúltban nagy nyilvánosságot kapott esetek világítottak rá. A teljes sajtóközleményt itt olvashatja el.

2015. február 3. Női jogi jogvédő szervezetek és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleményben kérdőjelezte meg az EMMI döntését, mellyel az egészségügyi kormányzat elhárította a sürgősségi fogamzásgátló tabletta vény nélkül hozzáférhetővé tételét. Dacára annak, hogy az Európai Gyógyszerügyi Hivatal ezzel foglalkozó bizottsága (továbbiakban CHMP), valamint az Európai Bizottság is az ellaOne nevű esemény utáni fogamzásgátló tabletta vény nélkül elérhetővé tétele mellett áll ki, Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég kiadott közleménye szerint a tabletta hazánkban „betegbiztonsági kockázatok” miatt továbbra is vényköteles marad." Tette ezt annak ellenére, hogy A tabletta vény nélkül is biztonságosan alkalmazható, az EU-ban 2009-ben engedélyezték, és azóta széles körű információk állnak rendelkezésre az előnyökről és kockázatokról. Az EU 28 tagállamából huszonkettőben recept nélkül elérhető a tabletta, a bizottsági ajánlást követően még a nagyon szigorú abortuszpolitikát folytató Lengyelország kormánya is bejelentette, hogy feloldja a sürgősséi tabletta vénykötelességét. A magyar ismét szembemegy az európai gyakorlattal, ezzel kockáztatva a magyar nők biztonságát és egészségét - mondta Bence Rita, a TASZ Betegjogi és Önrendelkezési Programvezetője. Teljes sajtóközlemény itt.

2014. december 22. Nőszervezetek közös sajtóközleménye a gyermekek elleni szexuális abúzus elévülhetetlenségéről szóló Büntető Törvénykönyvi változásról. "Üdvözlendő – ám ismét megkésett – lépés: A szexuális erőszak áldozatainak jogvédelmével foglalkozó nőszervezetek üdvözlik, hogy hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvnek a gyermekek védelme érdekében történt módosítása. Ennek értelmében nem évülnek el bizonyos súlyosabban minősülő szexuális bűncselekmények, ha azokat gyermekek sérelmére követik el. A módosítás fontos elvi üzenetet hordoz, a gyakorlatban pedig az áldozatok jogérvényesítését segíti. Külön üdvözöljük, hogy pártok fölött átívelő egyetértés alakult ki a kérdésben. Az emberi jogok, a nők, gyermekek jogai körébe tartozó egyéb kérdésekben is örömmel látnánk az ilyen összefogást. Sajnálatunkat fejezzük ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy az eredeti javaslattal ellentétben az elévülésre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem vonatkozik majd azokra az esetekre, amikor a szexuális bűncselekmények sértettje az elkövető hatalma vagy befolyása alatt lévő felnőtt személy. Ahogy a javaslat indoklása helyesen rámutatott, a nemi élet szabadsága elleni, „gyermekek vagy más kiszolgáltatott személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék.” Itt emlékeztetünk, hogy szervezeteink már 2012-ben, az új Büntető Törvénykönyv elfogadását megelőző társadalmi vitában megfogalmaztak egy, a szexuális bűncselekmények elévülésének eltörlésére vonatkozó, a most elfogadott szabályozással egyező irányú javaslatot – több más, a nők és gyerekek emberi jogait védő javaslat mellett. (Lásd: http://nokjoga.hu/sites/default/files/filefield/2012-btk-javaslatmarc-9-...). „Az időbeli korláttal sok incesztus túlélőt fosztanának meg a jogérvényesítés lehetőségétől” – érveltünk akkor az elévülés eltörlése mellett, sajnos eredménytelenül.

2014. november 25. Nőszervezetek közös sajtóközleménye a nők elleni erőszak elleni nemzetközi 16 akciónap nyitónapján. "Biztonságot a nőknek a családban, biztonságot a nőknek a társadalomban! A nőszervezetek segélyvonalaihoz forduló áldozatok között egyre több az olyan hívó, aki tisztában van helyzete jogtalanságával, és már nem a névtelenségben, hanem a hatékony jogvédelemben látná biztonsága zálogát. Ezeknek a nőknek a nagy része azonban egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn kap segítséget, és azt tapasztalja, hogy a jog és az intézményrendszer nem nyújt megfelelő védelmet számára. A hívók például rendszeresen arról számolnak be, hogy a súlyosan bántalmazó apa számára is kötelesek biztosítani a gyermek(ek) láthatását. Amennyiben pedig gyermekeik védelmében ezt megtagadják, akkor pénzbírsággal vagy kiskorú veszélyeztetése miatt büntetőeljárással kell szembenézniük. Az áldozatokat mediációra, konfliktuskezelésre kötelezik azokkal, akik folyamatosan bűncselekményeket követnek el a sérelmükre. Eközben a partnerüket rettegésben tartó bántalmazók számos esetben mindössze felfüggesztett büntetést, pénzbírságot vagy megrovást kapnak. [...] Az államnak fel és el kell ismernie, hogy a nők elleni erőszak a nők elleni diszkriminációnak egyszerre oka és következménye. A nők elleni erőszak a társadalom alapjait rengeti meg; az elkövetők felelősségre vonása a társadalom egészének érdeke." Olvassa el az közleményt!

2014. november 24. Nem a ruha teszi az áldozatot! Nőjogi civil szervezetek tiltakozó levele a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság áldozathibáztató
kampányfilmjei kapcsán
"Az alulírott nőjogi civil szervezetek – a KERET Koalíció tagjai – szégyenletesnek tartják a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság által 2014. november 21-én, a „Biztonságosabb Pécsért” projekt keretében nyilvánosságra hozott, figyelemfelhívó rövidfilmeket, amelyek hivatalos céljuk szerint a szexuális támadások megelőzését szolgálnák, valójában azonban káros és veszélyes üzenetekkel járulnak hozzá a nők elleni erőszak előfordulásának amúgy is kedvező társadalmi légkör fenntartásához, az áldozatok megalázásához és megfélemlítéséhez, valamint az elkövetők felmentéséhez és büntetlenségéhez." Olvassa el a teljes nyílt levelet! Egyesületeink a videókkal szemben kezdeményezett online petícióhoz is csatlakoztak.

2014. március 14. Magyarország csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez - A NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közleménye. A magyar nőszervezetek üdvözlik, hogy Magyarország a mai napon aláírásával csatlakozott az Európa Tanács 2011-es Isztambuli Egyezményéhez. Az Egyezmény a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést célozza, és Magyarországot megelőzően az Európa Tanács 47 tagállama közül 32 ország csatlakozott hozzá, közülük 8 állam már ratifikálta. Az Egyezmény valódi érvényesüléséhez elengedhetetlen annak ratifikálása, így a női jogi szervezetek reményüket fejezik ki, hogy az Országgyűlés minden további késlekedés és fenntartások nélkül haladéktalanul ratifikálja, és ezzel a magyar belső jog részévé teszi az egyezményt. Ez már csak azért is sürgető, mert az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) néhány napja publikált reprezentatív kutatása szerint Magyarországon a 15 éven felüli nők 28%-a, azaz közel 1 millió 300 ezer nő válik élete során a nők elleni fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává. A kutatás feltárta azt is, hogy a magyar nők 6 százaléka, mintegy 270 ezer nő él jelenleg olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikai és/vagy szexuális erőszakot követ el vele szemben.

2014. május 19. A NANE Egyesület és a PATENT Egyesület NYÍLT LEVELE a Nógrád Megyei Főügyészség Balassagyarmati Járási Ügyészség részére. "Május 16-án a sajtóban megjelent egy, a Nógrád Megyei Főügyészség által kiadott sajtóközlemény 'Tilosba tévedt férj' címmel, mely beszámolt arról, hogy egy 61 éves férfi a felesége 11 éves tanítványával szexuálisan visszaélt. A Főügyészség sajtóközleménye szerint az elkövető ellen "szeméremsértés" vétsége miatt emeltek vádat. Felhívjuk az Ügyészséget, hogy az elkövetett cselekmény történeti tényállásának és súlyának megfelelő minősítés, azaz szexuális erőszak alapján emeljen vádat, illetve ennek megfelelően módosítsa vádindítványát! Javasoljuk, hogy vizsgálja azt is, fennáll-e a 197. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt további minősítő körülmény! Felhívjuk továbbá az Ügyészség figyelmét arra, hogy a gyerekkel való szexuális visszaélést elkövetők a nemzetközi szakirodalom szerint sorozatelkövetők, így javasoljuk, hogy az elkövető számára hozzáférhető, illetve a környezetében esetleg található gyermekek védelmében folytasson erre a lehetőségre is kiterjedő vizsgálatot! Végül felszólítjuk a Nógrád Megyei Főügyészséget arra, hogy sajtóközleményeiben a bűncselekmények súlyának és komolyságának megfelelő szóhasználattal éljen ahelyett, hogy a bulvármédiára jellemző szenzációhajhász címmel illet súlyos bűncselekményeket!" Olvassa el a nyílt levelet itt!

2013. november 23. Nőszervezetek közös sajtóközleménye a nemzetközi "16 akciónap a nők elleni erőszak ellen" alkalmából. "November 25. a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja. A Néma Tanúk felvonulással november 23-án idén is a párkapcsolati erőszak elmúlt 12 hónapjának halálos nőáldozataira emlékezünk. Tanúságot teszünk, hogy haláluk több nyomot hagyjon a közvélemény figyelmén, mint egy párszavas hír az újságok hátsó lapjain. Tanúságot teszünk egyúttal a (még) élő áldozatok, nők és gyerekek mellett, akiket ismerősök, családtagok, és főleg állami és önkormányzati intézmények, hatóságok némítanak el azzal, hogy:nem hisznek nekik, ha beszámolnak az őket érő erőszakról, "adjunk még egy esélyt neki!" felszólítással nem rendelik el még 30 napra sem a távoltartást, a láthatás kikényszerítésével kiszolgáltatják a bántalmazott gyerekeket a bántalmazóknak, feljelentik a felszólaló áldozatokat, a gyerekük családból való kiemelésével fenyegetik a bántalmazás miatt segítséget kérő áldozatokat, pénzbírsággal sújtják a gyereküket védeni próbáló áldozatokat, nem tudják, hogyan kell nyomozni a nők elleni erőszak ügyekben, és így sorra szüntetik meg az eljárásokat, majd hamis vád miatt járnak el az áldozatokkal szemben, legvéső soron pedig ideológiákkal és gyakorlati eszközökkel kizárják a nőket a magasabb döntéshozási szintekből. A bántalmazóktól mentes törvényhozást követelő női politikusokra kirótt pénzbüntetés az erőteljesen férfitöbbségű hatalom részéről nem értelmezhető másnak, mint az elhallgattatás egy formájának. Hogy bántalmazó politikusok maguk is dönthetnek ilyen pénzbüntetés kiszabásáról a felszólaló nőkkel szemben, szégyenteljessé teszi a Parlament egész működését, és nyilvánvaló célja és következménye a nők valóságának általános elhallgattatása."

2013. június 27. Legyen paritásos kvóta a 2014-es választásokon! A három magyar női ernyőszervezet közös állásfoglalása a nők politikai részvételéről kvóta segítségével. Ez kivételesen nem a nők elleni erőszakkal foglalkozó szervezetek közleménye, azonban jelentősége miatt itt is helyet kap. A nők politikai részvétele demokratikus érték -- hangúlyozza a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Magyar Nők Szövetsége közös állásfoglalása a nők politikai részvételének növeléséről. A magyar parlamentben a nők aránya a rendszerváltás óta folyamatosan 10% körül mozog. A nők parlamenti képviselete jelenleg 9,35%, ez Európában a legalacsonyabb. Az Interparlamentáris Unió (IPU)adatai szerint ezzel a teljesítménnyel a világban az egykamarás parlamentek és az alsóházak tekintetében legrosszabbul teljesítő Csendes-óceáni térség (12,7%) átlagától is elmaradunk. A nemzetközi emberi jogi normák szerint a nők és férfiak társadalmi egyenlősége azt jelenti, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokkal, kötelezettségekkel és esélyekkel rendelkeznek az élet minden területén. A nemzetközi normák ennek alapján egyértelműen támogatják a nők valódi, a férfiakkal egyenlő mértékű részvételét és képviseletét a politikában és a közéletben. Az ENSZ CEDAW Bizottság Magyarországnak címzett Záró Észrevételeiben legutóbb az alábbi ajánlást fogalmazta meg a magyar állam számára: „vezessen be átmeneti különleges intézkedéseket, például nemi kvótákat a politikai pártok által a választásokra állított jelöltek körében, valamint egy nemek közötti paritásos rendszert a politikai kinevezésekre vonatkozóan a célból, hogy biztosítsa a nők és a férfiak egyenlő mértékű képviseletét a választott és a kinevezett politikai testületekben, beleértve a döntéshozói posztokat is.”

2013. június 5. 2013. július 1-től hatályos az új tényállás a Btk-ban a párkapcsolati erőszakról: Jó, de még nem elég! A nőszervezetek által kiadott közlemény a párkapcsolati erőszak hétfőn elfogadott új büntető tényállásáról üdvözli a “kapcsolati erőszak” elnevezésű tényállás beiktatását a rövidesen hatályba lépő új Büntető törvénykönyvbe. Ugyanakkor kiemelik, hogy az elfogadott normaszöveg még mindig hiányos, és máris tudható, hogy későbbi javításokra, módosításokra szorul majd. A jelek szerint a kormányzat és a parlament nem óhajtott egy valóban koherens és átfogó szabályt alkotni, így pl. érthetetlen, hogy miért maradnak ki a védelemből a bensőséges viszonyban levő vagy ilyenben volt személyek, ha jelenleg vagy korábban nem éltek együtt a bántalmazóval. A tényállás nem utal a fenyegető zaklatásra, a szexuális és reprodukciós jogok bántalmazók általi korlátozására, hiányosan és pontatlanul fedi le a gazdasági hatalommal való visszaélést. Utóbbi megállapíthatóságához ráadásul olyan súlyos helyzetet követel meg, mely gyakorlatilag az áldozat(ok) hajléktalanságát vagy éhezését feltételezi, valamint szokatlanul sok feltételt szab a fenyegető kontroll (lelki terror) szankcionálásához. A jogalkotó elmulasztott továbbá kötelező minimum büntetési tételt meghatározni a tényállás alapesetére, így várható, hogy a büntetéseknek nem lesz visszatartó ereje. Végül pedig: a lelki és a gazdasági visszaélések miatti eljárások magánindítványhoz kötése az áldozatokra helyezi az eljárások megindításának terhét, mely megoldás eleve kudarcra van ítélve. A parlament ugyanakkor nem rendelkezett képzésekről, társadalmi felvilágosító kampányról, így sem az érintettek, sem a szakemberek nincsenek felkészítve az új tényállás fogadására és alkalmazására.

2013. május 16. Nem megfelelő a családon belüli erőszak tényállásának beterjesztett szövegjavaslata. A nőszervezetek sajtóközleménye szerint a "hozzátartozó bántalmazása" tényállás tervezete a kormány álláspontjával szemben sem nem kompromisszumos sem nem megoldás. A nőszervezetek kiemelték azt is, hogy felháborodással követik a tervezet parlamenti vitájában elhangzó képviselői megnyilvánulásokat. A tervezet kizárja a védelemből a nem házas vagy nem élettárs partnereket és a valaha együtt nem élőket. A büntetendő cselekményeket pedig önkényesen válogatta ki:vannak benne olyanok, melyek kapcsán szinte soha nem indul eljárás, míg kimaradnak olyanok, melyeket gyakran elkövetnek, mint például a gazdasági ellehetetlenítés vagy az elszigetelés. Az áldozatokkal foglalkozó civil nőszervezeteke továbbra is hiányolják a komplex állami fellépést: a jogalkotás mellett a szakemberek átfogó képzését, az áldozatoknak szóló szolgáltatások fejlesztését és a távoltartás reformját.

2013. március 15. Magyarország az ENSZ Nőjogi Bizottsága előtt – Félidős beszámolási kötelezettség, több mint 60 ajánlás. A Női Érdek sajtóközleménye Magyaroszágnak az ENSZ Női Jogi Bizottsága előtti szerepléséről: Az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó CEDAW Bizottsága a vonatkozó Egyezmény magyarországi végrehajtását vizsgálva számos aggodalomra okot adó területet és ügyet talált, melyek kapcsán több mint 60 pontban fogalmazott meg ajánlást Magyarország részére. Azt kérte, hogy két év múlva – a soron következő jelentéstételi időszak félidejében – az állam külön is számoljon be több, a nők elleni erőszakra, az abortuszhoz és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférésre, valamint a fogyatékossággal élő nők kényszersterilizációjára vonatkozó ajánlás teljesítéséről. A civil szervezetek üdvözölték a CEDAW Bizottság megállapításait és ajánlásait.

2013. március 8. "Nagyon komoly veszélyben éreztem magam, állandó rettegésben és félelemben éltem." A Vodafone Magyarország Alapítvány és a NANE Egyesület összefogásában indított biztonsági program sajtóközleménye Nőnapon abból az alkalomból, hogy a biztonsági vészjelző készülék bevezetéséhez újabb kerület csatlakozott Budapesten. 

2013. február 14. "Egymilliárd nő ébredése" - Tiltakozás a nők elleni erőszak ellen. A magyar nőszervezetek és a Tánc szervezésében részt vevő neves személyiségek közös sajtóközleménye. „Egymilliárd nő bántalmazása gyalázat, egymilliárd nő tánca forradalom” üzeni Eve Ensler, amerikai írónő, aki 15 évvel ezelőtt indította el V-day mozgalmat. A „One Billion Rising” kampány keretében a világ vezető művészei, Jane Fonda, Robert Redford,Charlize Theron mellett a nők és gyerekek elleni erőszak leküzdését célzó jogszabályok sokaságát alkotó Európai Unió és az Európa Tanács vezető politikusai, köztük Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, és Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke is ismételten kifejezték elkötelezettségüket a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása mellett. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és tagszervezetei ismételten kérik a magyar kormányt,haladéktalanul csatlakozzon az Európa Tanács 2011. május 11-én aláírásra megnyitott, a nőkelleni erőszak, illetve a párkapcsolati erőszak minden formája elleni hatékony fellépésről szóló,ún. Isztambuli egyezményhez. A Női Érdek Szövetség az egyezménnyel összhangban kéri a magyar kormányt, hogy a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó civil szervezetekkel konzultálva léptessen életbe hatékony törvényeket az erőszak megelőzésére, kezelésére és az áldozatok megsegítésére.

2012. november 25. Idézet egy bírói ítéletből: "… az apának jogos elvárása volt az, hogy az anya rendben tartsa a háztartást [miközben a férfi munka nélkül otthon van] … és a saját érdekeit háttérbe szorítva mindent a gyermekgondozásnak, a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének rendeljen alá." -- Nőszervezetek sajtóközleménye a Nők Elleni Erőszak Világnapja alkalmából. Olvassa el, hogy dr. Gönczi András, a Magyar Állam nevében ítélkező bíró, Dr. Szalai József címzetes fűügyészségi ügyész, városi vezető helyettes ügyész, fiatalkorúak ügyésze, és három igazságügyi szakértő hogyan szolgáltat ki Magyarországon nőket és gyerekeket bántalmazó férfiaknak, hogyan tartja fenn a legelnyomóbb patriarchális értékrendet, hogyan veszélyezteti felnőtt nők és gyerekek biztonságát.

2012. szeptember 10. Az éj leple alatt sebtében kipipált napirendi pont helyett érdemi egyeztetést várnak a családon belüli erőszakkal foglalkozó civil nőszervezetek. A NANE és a PATENT közös sajtóközleménye. Előzmény: A parlament első ülésnapján, szeptember 10-ről 11-ére virradó éjjel 3 óra körül tervezi tárgyalni a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő szabályozását célzó sikeres népi kezdeményezést. Kövér László házelnök az időpont módosítására tett LMP-s javaslatot azzal hárította el, hogy ez nem olyan súlyú ügy, ami nagyobb figyelmet érdemel. A tények azoonban mást mutatnak: Magyarországon évente mintegy 70 nőt öl meg partnere vagy volt partnere. Az összes emberölés 39%-át teszikki a családi kapcsolaton belül elkövetett gyilkosságok. Ez azonban nem egy elkerülhetetlen, megelőzhetetlen tragédia. A családon belüli erőszak halálos áldozatainak száma Magyarországon körülbelül háromszor magasabb, mint bárhol a demokratikus világban. [...] Arra kérjük ezért a T. Ház elnökét, és a képviselőket, hogy ismerjék meg a párkapcsolati erőszak valós tényeit,adatait és természetrajzát, a megelőzés és a hatékony beavatkozás lehetőségeit, a külföldön bevált jó gyakorlatot, a más országokban működő jogi megoldásokat, és vállaljanak felelősséget az áldozatokért, akiket most azért ölnek meg, mert a magyar jogalkotó és jogalkalmazó vonakodik felelősségre vonni a partnerbántalmazókat.

2012. június 4. Szüntessék meg a kényszerláthatásra adott jogi felhatalmazást, és a kényszerláthatás gyakorlatát! A kényszerláthatás gyakorlatára hívja fel a figyelmet a NANE és a PATENT Egyesület sajtóközleménye és demonstrációra való felhívása az Agresszió Ártatlan Gyerekáldozatainak Világnapja (június 4.) alkalmából. A kényszerláthatás a nők és gyerekek elleni intézményi erőszak egyik leggyakoribb formája, melynek során a gyermeket akkor is kapcsolattartásra kényszerítik a hatóságok a különélő szülővel, ha ő maga ezt nem akarja, és akkor is, ha ez számára káros; a gyereket ettől megvédení próbáló, vele együtt élő szülőt pedig pénzbírsággal, a gyermek védelembe vételének, családból való kiemelésének, börtönbüntetésnek a kilátásba helyezésével büntetik.   

2012.május 22. Szakmai érveket az ideológiai csaták helyett! A PATENT Egyesület, a Női Érdek Szövetség, a NANE Egyesület, a MONA Alap ítvány, a Stop-Férfierőszak Projekt és a Jól-Lét Alapítvány közös sajtóközleménye az abortusztabletta bevezetése elleni, politikai indíttatású tévhitterjesztés kapcsán.

2012. március 21. Adott is meg nem is a bíróság... A KERET Koalíció (Koalíció a Szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért) sajtóközleménye az első olyan magyarországi jogerős bírósági ítélet kapcsán, amelyben nagy sajtóvisszhangot kapott nemi erőszak ügyben a bíróság példaértékű módon közvetett bizonyítékok alapján megalapozottnak találta a vádat, és elítélte az elkövetőt. A sajtóközlemény felhívja a figyelmet azokra a körülményekre is ugyanakkor, melyeket a bíróság figyelmen kívül hagyott, vagy helytelenül értékelt, és ezzel lehetségesnél és szükségesnél enyhébb büntetést szabott ki. (A KERET Koalíció 2010-ben alakult meg magyarországi civil jogvédő szervezetekből: Amnesty International Magyarország, MONA Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, PATENT Egyesület.)

2011. december 2. Az abortuszra szánt költségvetési összeg elvonása nem eredményezné a művi terhesség megszakítások számának csökkenését. A Magyar Helsinki Bizottság, a NANE Egyesület, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Patent Egyesület, a Stop-Férfierőszak Projekt és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye a KDNP javaslatáról az abortuszra szánt költségvetési összeg elvonására.

2011. november 25. Egyezményes fellépést a nők elleni erőszak ellen! A NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös sajtóközleménye a Nők Elleni Erőszak Elleni Világnap Alkalmából, melyben a női jogi szervezetek Magyarország csatlakozását szorgalmazzák az Isztambuli Egyezményhez

2011. június 3. Magyarország aláírására várva: Magyarország haladéktalanul csatlakozzon a nők elleni erőszak elleni európai egyezményhez! A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség sajtóközleménye, melyben a NÉ mint az Európai Női Lobbi tagszervezete, és a NÉ tagszervezetei felhívják Magyarország kormányát, hogy aláírásával csatlakozzon az Európa Tanács (ET) egyezményéhez (CETS n° 210), melynek célja a nők elleni erőszak, illetve a párkapcsolati erőszakminden formája elleni hatékony fellépés.

2011. március 3. Az Európai Női Lobbi (European Women's Lobby) levele Orbán Viktorhoz Magyarország EU-elnökségének a nők jogaival kapcsolatos kötelezettségeiről és az elnökséggel szemben támasztott elvárásokról (angolul)

2009. június 23. Újabb távoltartási törvény a bántalmazottak ellen. A PATENT Egyesület, a NANE Egyesület és a Stop-Férfierőszak Projekt közös sajtóközleménye: „Lefejezte 19 éves barátnőjét az egykori gárdista”; „Volt élettársát gyanúsítja a rendőrség azzal, hogy késsel megölte a békéscsabai házuk udvarán holtantalált 18 éves lányt”; „Megerőszakolta a középiskolás lányt az elutasított udvarló”: három hír a közelmúltból. Egyben három olyan eset, melyet a rendőrség a jövőben sem tudna megelőzni távoltartás elrendelésével, az újonnan elfogadott törvény ugyanis kizárja a védett személyi körből a barátot, barátnőt, udvarlót, volt élettársat és volt jegyest. Nem ez az egyetlen baj azonban az alkotmánybírósági döntést követően módosított jogszabállyal.

2008. március 26. Nyílt levél a sajtó felelősségéről a családon belüli erőszak megjelenítésében és megszüntetésében: A nőszervezetek nyílt levélben hívják fel az írott és elektronikus sajtó munkatársait, szerkesztőit, hogy a családon belüli erőszakról szóló híradásaikban kerüljék az áldozathibáztató, az erőszakot bagatellizáló kifejezések és leírások használatát és felhívják a figyelmet arra, a sajtónak nagy szerepe van abban, hogy az erőszak elleni fellépés, vagy az erőszak elfogadása válik természetessé és általánossá a társadalomban. (Ld. még az Újságíróknak szóló oldalunkat.)

2006. július 1. A büntetőeljárásjogban szabályozott távoltartás szükséges, de nem alkalmas az áldozatok védelmére. A NANE Egyesület és Habeas Corpus Munkacsoport sajtóközleménye a 2006. július elsején hatályba lépő távoltartásról szóló törvényi rendelkezésről. " 2006. július elsejével hatályba lép a távoltartás jogintézménye, amely a büntető eljárásról szóló törvénymódosításának keretében került bevezetésre a magyar jogrendszerbe. Az alulírott civil szervezetek ezúton ismét csalódottságuknak adnak hangot az Országgyűlés által elfogadott jogszabály miatt, mivel az véleményük szerint nem alkalmas az áldozatok tényleges védelmére."

NANE EgyesületPatent Egyesület

Itt a biztonságos internetes böngészésről kaphat tájékoztatást