A távoltartás szabályozásának története

strict warning: Only variables should be passed by reference in /home/nokjoga/public_html/modules/book/book.module on line 567.
[A Néma Tanúk felvonulás megérkezik a Parlament elé]

A táblázat a távoltartás szabályozásának történetét foglalja össze 1994-től 2010-ig.

Bár a távoltartás még ma sem működik megfelelően Magyarországon, a lassú haladás jelei láthatóak. Ha Ön úgy is gondolja, mint mi -- hogy ez a tempó túl lassú, és hogy évente mintegy 50-100 nő és gyermek halála túl nagy ár a politikai nőellenesség oltárán --, akkor jöjjön el az évente (mindig novemberben) megrendezett felvonulásra, és támogassa jelenlétével a bántalmazottak jogvédelméért folytatott erőfeszítéseket!

A hatékony távoltartásról szóló, a civil szervezetek által kidolgozott modell-törvényjavaslat (Rendszerbe zárva: 147-160. o.) számos fontos elemét a jogszabályok még mindig nem tartalmazzák. Pontos jogszabállyal és hatékony jogalkalmazással a családon belüli erőszak eszkalálódása megakadályozható, a gyermekek, a nők és a bántalmazók megölése is megelőzhető!

 

A távoltartásra vonatkozó jogalkotási folyamat hullámai Magyarországon, 2001-2009

Első hullám, 2001-2003

2001 októberétől zajlik a NANE Egyesület plakátkampánya ("Minden ötödik..."), mely az ország számos nyomtatott és elektronikus sajtótermékében nagy visszhangot kap. 2002 októberétől zajlik a Női-és Gyermekjogi Oktató és Kutató Központ Alapítványt akkor vezető Morvai Krisztina kezdeményezésére, valamint a tőle függetlenül tevékenykedő NANE Egyesület és Habeas Corpus Munkacsoport részvételével az azaláírásgyűjtés, melynek célja, hogy törvény szülessen a távoltartásról, és egyéb szükséges intézkedésekről (50000 aláírás gyűlik össze, az emberek önként jelentkeznek aláírásokat gyűjteni és aláírni). Ugyanebben az évben a NANE Egyesület szervezésében és több további szervezet (Habeas Corpus Munkacsoport, Női-és Gyermekjogi Oktató és Kutató Központ Alapítvány, Amnesty International, Zöld Fiatalok, stb.) részvételével megrendezésre kerül az első nagyobb szabású Néma Tanúk felvonulás, demonstráció és nyilvános Tanúságtétel a Parlament előtt. Mindezek nyomán a nőszervezetek és a női jogokkal foglalkozó szervezetek képviselői tárgyalásokat folytatnak miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel, államtitkárokkal, a jogalkotásra való felhívás céljából (Bárándy Péter igazságügyi miniszter a jogalkotás egyik ellenzője, hite szerint olyan, hogy családon belüli erőszak nem is létezik.). A NANE Egyesület ekkor kezdi el közzétenni a családon belüli ölésekről szóló éves sajtófigyelésének eredményeképpen megismerhető adatokat. A hullám eredménye: 2003-ban az Országgyűlés megszavazza 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatot a családon belüli er?szak megel?zésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról, valamint az Országos Rendőrfőkapitány utasítást ad ki a rendőrök számára a családon belüli er?szak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására, melyet 2007-ben átdolgozva megerősítenek.

Második hullám, 2005-2006

2003-2005. között zajlottak a további felvonulások, 2001 és 2006 között a NANE Egyesület minden évben megjelentette sajtófigyelését a családon belüli gyilkosságokról, folyamatos volt a téma sajtójelenléte, és az emberi jogi szervezetek rendszeresen fordultak levelekkel, nyílt levelekkel, sajtóközleményekkel a legfőbb döntéshozók, és a jogalkotók (miniszterelnök, igazságügyi miniszter, országgyűlés) felé. Mindezek hatására ? a 2003-as nemzeti stratégia végrehajtásaként ?az IM törvényjavaslatot dolgoz ki, kikéri a női jogi szervezetek (NANE Egyesület, Habeas Corpus Munkacsoport) és az Amnesty International Magyarország véleményét. Az első, a nőszervezetek támogatását nagyjából élvező javaslatát azonban 2004 tavaszán az Országgyűlés elől általános vita előtt visszavonja azzal, hogy az Alkotmánybíróság úgysem hagyná jóvá. A második tervezet az elsőhöz képest olyan mértékű visszalépés, hogy teljes alkalmatlansága előre látható. Ezt a tervezetet már nem egyeztetik az emberi jogi szervezetekkel, célja a jelek szerint főként az, hogy a sajtót és a nemzetközi szervezeteket elhallgattassa, az OGY azonban megszavazza, és így 2006. július 1-én lép hatályba az első távoltartásra irányuló szabály Magyarországon (Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 138/A-139. §). A jogszabály a nőszervezetek előzetes prognózisát igazolja: hatékonytalan és nehezen alkalmazható jogszabály, melynek alapján két év alatt mindössze 141 távoltartás születik, azok is átlag hat hónap alatt a szükséges azonnaliság helyett.

Harmadik hullám, 2008-2009

2008. március 8-án, Nőnapon, valamint június 30-án, a távoltartás jogintézménye hatályba lépésének második évfordulóján a nőszervezetek sajtóközleményben, illetve Draskovics Tibor Igazságügyi és Rendészeti Miniszterhez címzett nyílt levélben szólítják fel a jogalkotókat a cselekvésre. Még szintén júniusban az SZDSZ arra kéri a NANE és a Patent Egyesület szakértőit, hogy tegyenek javaslatot a nőszervezetek által hatékonynak tartott távoltartási szabályozásra. A szakértők kidolgozzák, és rendelkezésre bocsátják a kért javaslatot. Az SZDSZ szakértői kidolgozzák saját javaslatukat, megküldik véleményezésre a nőszervezeteknek, azok részben helyeslik, részben javítják, részben ellenzik (a végső változat tartalmaz egy elég definíciót az erőszakra és a hozzátartozókra, polgári nemperes eljárás alá rendeli az eljárást, rendőr kiadhatja, hosszabbítható). Sándor Klára és Magyar Bálint 2008. szeptember 22-én benyújtja a törvényjavaslatot. Az IRM saját javaslattal áll elő, amiről az SZDSZ kikéri a női jogi szakértők véleményét, azzal, hogy szerintük elfogadható. A nőszerveztek véleménye szerint az IRM javaslata elfogadhatatlan, részletesen véleményezik, hogy miért. (És akkor még nem volt benne két elem, ami önmagában is ellehetetleníti, ld. alább). Időközben a bizottságok általános vitára alkalmasnak találták az SZDSZ javaslatát, így a Ház elé került, ez után pedig módosító indítványok érkeztek hozzá. A módosítókat először dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), majd további MSZP-s képviselők (Dr. Bárándy Gergely, és dr. Csiha Judit) adták be, de azok gyakorlatilag megegyeztek az IRM-féle szöveggel. Az SZDSZ a módosítókhoz ismét véleményt kért a női jogi szakértőktől, akik egyenként véleményezték a módosító javaslatokat, mindegyiknél rámutatva arra, hogy hogyan lehetetlenítik el a törvény elvi alapjait, és gyakorlati alkalmazhatóságát. A parlamenti általános vita közben lezajlik. (Csupán érdekességként: az időközben érkezett újabb módosítók - dr. Bárándy Gergely, dr. Csiha Judit és dr. Vidorné ? bevezetnék a hamis vád szabálysértést a családon belüli erőszak esetén elrendelt távoltartás miatt, ha azt nem tudják bizonyítani, ami különösen felháborító egy olyan törvényben, mely a bizonyításra gyakorlatilag semmilyen segítséget nem ad, és egy olyan országban, ahol évente legalább 495000 büntetlenül maradt családon belüli erőszakot követnek el, valamint előírná a távoltartott személy kötelező elhelyezését, amiről az önkormányzatnak kellene gondoskodni ? egy olyan országban, ahol az áldozatok kötelező elhelyezését 20 éve nem sikerül nemhogy megoldani, de még felvetni sem a jogalkotónak.) Az IRM ugyan saját kezdeményezésben egyeztetésre hívta a nők elleni erőszakkal foglalkozó szervezeteket (NANE, Patent Egyesület, MONA Alapítvány, Amnesty International Magyarország), és két másik emberi jogi szervezetet (Helsinki Bizottság, és TASZ) 2008. november 28-ra, de abból, hogy a megbeszélésre mindössze egy órát szánt, szándékai eleve kétségesek lehettek. Az IRM által képviselőkön keresztül a parlamenthez eljuttatott szövegjavaslat, amelyet aztán a képviselők megszavaztak (és amely így felismerhetően magán hordozza Gönczöl Katalin szakállamtitkárnak, kriminológusnak és egyetemi tanárnak, valamint Herczog Mária az országot több nemzetközi fórumon képviselő szociológusnak, gyermekjogi szakértőnek, az OKRI munkatársának az erőszakot relativizáló, és az áldozatot hibáztató szemléletét), érdemben nem érinti a távoltartás büntetőeljárási szabályozását, mely 2006 júliusa óta van hatályban (a korábbi legfeljebb 30 napos határidőt 60 napra emelné). A bántalmazottak védelmére azonban éppen úgy nem alkalmas, mint Be.-beli párja. Sólyom László köztársasági elnök a megszavazott T/6306-as sz. jogszabályt nem írja alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldi alkotmányossági vizsgálatra, mert szerinte nem lehet csak úgy kitiltani az elkövetőket - akik talán amúgy sem eléggé rokonai ahhoz az áldozatnak, hogy hozzátartozónak lehessen őket nevezni - az alapfeltételezés szerint nyilván saját lakásukból, elsősorban is távozzon az áldozat, és csak ha neki végképp nincs hová menni, akkor lehetne esetleg vizsgálni annak lehetőségét, hogy távozzék az elkövető.

Ahozzátartozók közötti erőszak miatt alakalmazható távoltartásrólszóló 2009. évi LXXII. törvény végül 2009-ben lép hatályba egy önálló képviselői indítvány nyomán, melyet Sándor Klára és Magyar Bálint (SzDSz) terjesztett be. A törvény előrelépés az eddigiekhez képest, azonban sok ponton hiányos (pl. nem vonatkozik egyes kapcsolattípusokra, nagyon rövid ideig tartó távoltartásra ad csupán lehetőséget, és nem szankcionálja kellőképpen a távoltartás megszegését), és felesleges terheket rak az áldozatokra (pl. a mediáció kilátásba helyezésével).

A jogalkotó – a minisztériumi kodifikátortól államtitkáron, miniszteren, parlamenti képviselőn át, köztársasági elnökig – eddig mindhárom hullám során elbukott az emberi jogi vizsgán, amelynek tétje: képes-e a magyar döntéshozó elismerni, hogy a nők (és a velük együtt szenvedő gyerekek) legalapvetőbb emberi jogainak garantálására a 21. században, az Európai Unió tagjaként a Magyar Állam köteles.

Az áldozatok számára rendelkezésre álló jogi és egyéb lehetőségekről a Hová fordulhatnak az áldozatok c. összefoglalóból tájékozhat.

NANE EgyesületPatent Egyesület

Itt a biztonságos internetes böngészésről kaphat tájékoztatást