Lakáshasználat ellehetetlenítése — feljelentés:

A bántalmazók gyakran kiverik a közös ingatlanból az áldozatot és gyermekeit akkor is, ha egyébként nem akarják használni a lakást, vagy elhagyják azt, ha a rezsiköltségeket nem akarják tovább fizetni, barátnőjükhöz akarnak költözni, stb. Ugyanakkor a volt közös ingatlanba akkor is gyakran visszatérnek pusztán azért, hogy azzal a volt partnerüket zaklassák, vagy tovább bántalmazhassák, ha a volt közös ingatlan használatát bírósági végzés a bántalmazott számára biztosította. Ez magánlaksértésnek számít, és feljelentést lehet tenni miatta. Ez az iratminta ilyen esetre szóló feljelentést tartalmaz. Adott körülményekre természetesen átírandó (pl. akkor is megvalósul a magánlaksértés, ha bíróság által a bántalmazottnak ítélt lakáshasználatot a bántalmazott azért nem tudja megkezdeni, mert az elkövető nem költözött ki, és/vagy nem engedi vissza a lakásba, vagy akkor is, ha a lakásba bejutásakor nem rongálta meg a zárakat, ajtót, stb.)

Hangfelvétel az eljárásban:

A jogosulatlanul készített hangfelvétel, anélkül, hogy az személyiségi jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható, különösen, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a való tényállás és biztosítható az igazság kiderítése és érvényesítése. (Pécsi Ítélőtábla Pf. I. 20 081/2209/3. sz. döntése)

Hasonlóképpen ítélkezett a bíróság a BH 1985.57. sz. döntésben: „Nem lehet a bírósági vagy szabálysértési eljárásban hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik”, valamint a BH 2001.110. is: „Más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra [1952. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés]” .