Újságíróknak

Sajtóközleményeinket és háttéranyagainkat ezen a linken olvashatja.

 

További hasznos forrásanyagok, útmutatók:

World Association of Christian Communication (WACC, Keresztény Kommunikációs Világszövetség) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (International Federation of Journalists, IFJ) sajtómunkatársaknak szóló szakmai kiadványa: Genderetikus újságírás és médiavállalati irányelvek kézikönyv és forrásgyűjtemény, I-II. kötet - WACC, IFJ, 2012

A nők elleni erőszakkal foglalkozó híradások „TÍZPARANCSOLATA”. Az Argentin Internetes Újságírók a Nem-szexista Tájékoztatásért (PAR) nevű szervezet munkatársai összeállították a szexuális erőszakról szóló híradások 10 parancsolatát. Ezek a szabályok az áldozatok biztonságát, személyiségi jogait, a szexuális erőszak szenzációhajhász bemutatásának elkerülését szorgalmazzák és segítik a sajtó dolgozói számára.

Hogyan írjuk a szexuális erőszakról – DART Centre Europe (angolul) A Dart Center for Journalism and Trauma a Columbia Egyetem Újságírás Karának projektje, mely újságírók és riporterek számára kínál útmutatókat "az újságírás és a traumák" területén a tényfeltáró újságírás etikai szabályairól, és olyan cikkeket mutat be, amelyek elnyerték a Dart Center elismerését. A Dart Centernek Londonban és Kölnben van európai irodája, önkéntes tagjai pedig szerte Európában, tehát lehet egyénként is csatlakozni, vagy akár ösztöndíjasnak pályázni. (Az oldal angol nyelvű) A Dart Center újságíróknak szóló tájékoztatója a KERET-koalíció (Koalíció a Szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért) fordításában itt olvasható, alább pedig ízelítők a témákból:
  • Traumatizált gyermekek: Hogyan írjunk pontosan, és mégis a gyermekek adatainak, biztonságának kíméletével olyan esetekről, melyekben a gyermek súlyos traumát szenvedett el (katasztrófák, családon belüli erőszak, nemi erőszak, stb.) Children are not miniature adults, and they deserve special consideration when they end up in the news. Yet few journalists have experience interviewing children for routine stories, let alone when tragedy hits. This page brings together wisdom, examples and interdisciplinary resources to aid and inform those concerned with how children involved in traumatic events are covered in the media. Tovább...
  • PTSD: Mit kell tudni a riportereknek a posztraumás stressz zavarról (PTSD) ahhoz, hogy ne okozzanak ismételt traumatizálódást? First defined by the American Psychiatric Association in 1980, post-traumatic stress disorder — PTSD — is now a widely-recognized diagnosis backed up by decades of science.  What do reporters need to know about PTSD, how it affects those we cover, and the impact of covering trauma on journalists?Tovább...
  • Szexuális erőszak: A nemi erőszak erőszak, nem pedig szex. A szexuális erőszakról szóló riportban nem csak a megfelelő szavakat és hangot kell az újságírónak megtalálnia, hanem a kontextust is. Bizonyítania kell továbbá, hogy rendelkezik a megfelelő érzékenységgel egy olyan trauma bemutatásohoz, mely egyszerre mélyen személyes és közpolitikai kérdés, és egyszerre közvetlen és mégis évszázados stigmák, előítéletek elhallgatás és elhallgattatás terheli. A nemi erőszakról szóló híradás különleges etikai érzékenységet, speciális kérdezési készségeket, az áldozatokról, az elkövetőkről, a jogi környezetről és a pszichológiai következményekről szóló ismereteket követel. "Rape is violence, not "sex." Reporting on sexual assault means finding not only the language but the context and sensitivity to communicate a trauma that is at once deeply personal and yet a matter of public policy; immediate and yet freighted with centuries of stigma, silence and suppression. Reporting on sexual violence requires special ethical sensitivity, interviewing skills, and knowledge about victims, perpetrators, law and psychology." Tovább...
  • Családon belüli és párkapcsolati erőszak: A családon belüli és a párkapcsolati erőszak a leggyakoribb, mégis a legritkábban bejelentett bűncselekmény. Mit kell tudni a riporternek ahhoz, hogy garantálni tudja az áldozatok és túlélők méltóságát és jelezni tudja az érzékenységét az áldozatok helyzete iránt? ("Family and intimate violence is the most common crime, yet the least reported. What do journalists need to know to ensure dignified and sensitive reporting on victims and survivors? How can news organizations put domestic violence and its prevention onto the public agenda?")Tovább...
  • Áldozatok kérdezése: Miben különbözik az általánostól az erőszak vagy tragédia áldozainak kérdezése? Hogyan lehet elkerülni, hogy újságíróként retraumatizáljuk az áldozatot? Melyek a trauma-interjú speciális módszerei és etikai követelményei? "What is different about interviewing survivors of violence and tragedy? How can reporters avoid re-victimizing already-traumatized individuals? What are the special techniques and ethical obligations in the trauma interview?"Tovább...

A Média- és Hírközlési Biztos ajánlása az emberkereskedelemről és a kapcsolati erőszakról szóló tudósításokhoz 2015-ben jelent meg. Az ajánlásban szereplő telefonszámon kívül az érintettek és segítőik fordulhatnak továbbá a NANE Egyesület által a bántalmazott nők és gyerekek számára fenntartott segélyvonalhoz (H, K, Cs, P. 18-22 között, mobilról is ingyenes: 06-80-505-101), a KERET Koalíció által a szexuális erőszak áldozatai részére fenntartott segélyvonalhoz (hétfőnként 10–14, szerdánként 14–18, péntekenként 10–14 óráig, kék szám: 06-40-630-006), és a PATENT Egyesület által a nemi alapú erőszak áldozatainak fenntartott jogsegélyszolgálathoz (szerda 16-18 óra 06-70-252-5254, és csütörtök 10-12 óra 06-70-277-6522).

A MONA Alapítvány kiadványa (A nők mint az erőszak áldozatai a médiában: Álláspontok és esettanulmányok, 2011) a nők elleni erőszak áldozatainak a médiában történő megjelenítését vizsgálta, és arra juttott, hogy a média hangvétele nagyban meghatározza, hogy az áldozatok megszólalnak-e és keresnek-e jogvédelmet, vagy elhallgattatva érzik magukat.

Az Isztambuli Egyezmény (Egyezmény a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) 17. cikke (angolul, összefoglaló magyarul) szintén kitér a média szerepére a nők elleni erőszakról szóló etikus híradások elvárásával. 

A Chicago Task Force on Violence against Girls ang Young Women kézikönyve (angolul) a nők és lányok elleni erőszakról szóló újságírás etikai és gyakorlati elveiről. A kézikönyv jó és rossz példákon keresztül mutatja be a sajtómunkások számára a szexuális és fizikai erőszakkal kapcsolatos etikus újságírás szempontjait, kiemelt figyelmet szentelve az áldozatok biztonságának, a pontos megfogalmazásnak és a statisztikák társadalmi kontextust megvilágító fontosságának.

A Minnesota Coalition against Sexual Assault szintén részletes útmutatót dogozott ki Reporting on Sexual Violence: A Guide for Journalists címmel, melyben háttéradatokkal és definíciókkal segíti az etikus újságírás megvalósítását a témában. (angolul)

További anyagok és információk elérhetők a KERET-Koalíció és a MONA Alapítvány honlapjain.

NANE EgyesületPatent Egyesület

Itt a biztonságos internetes böngészésről kaphat tájékoztatást