Családon belüli nők elleni erőszak

A párkapcsolati erőszak fajtái

Nők elleni erőszak a párkapcsolatban

A párkapcsolaton belüli erőszak a szóbeli erőszaktól a gyilkosságig fajuló cselekmények széles skáláján helyezkedhet el. Az alábbiakban a megnyilvánulási formák közül csupán a legjellegzetesebb példákat soroljuk fel.

SZÓBELI ERŐSZAK: A bántalmazó veréssel, gyilkossággal fenyegeti partnerét, fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket vagy öngyilkosságot követ el, lekicsinyli, sértegeti a partnerét, vagy gúnyolódik vele, nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása, szokásai vagy faji hovatartozása miatt).

LELKI ERŐSZAK: A bántalmazó letagad lényeges dolgokat, elzárkózik az áldozattól, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, az áldozat önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi tekintetbe. Mindenért őt hibáztatja, még a saját erőszakos viselkedéséért is, az áldozat érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja, nem hajlandó megbeszélni a problémákat. Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, szándékosan megrongálja az áldozat értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja az áldozatot, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet, fenyegető üzenetekkel vagy SMS-ekkel árasztja el az áldozatot. Elszigeteli az áldozatot: megszabja, hogy az mit csinálhat és mit nem, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja az áldozatot: mindenhová elkíséri, otthon, a munkahelyen/az iskolájában telefonon ellenőrzi, átkutatja zsebeit, a táskáját.

TESTI ERŐSZAK: A bántalmazó az áldozatot lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, pengével, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja. Meg-tagadja az áldozat legalapvetőbb jogait, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem engedi, hogy az áldozatnak tőle független magánélete legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad azokra pénzt.

SZEXUÁLIS ERŐSZAK: A bántalmazó olyan szexuális tevékenységre kényszeríti az áldozatot, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerőszakolja, intim testrészeit bántalmazza, vagy kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Szintén ide tartozik a reproduktív (vagyis a termékenységgel és fogamzással járó) jogok korlátozása: a bántalmazó nem engedi, hogy az áldozat fogamzásgátlót használjon, amivel számos abortuszra vagy gyerekszülésre kényszeríti.

GAZDASÁGI (ANYAGI) ERŐSZAK: A bántalmazó nem engedi, hogy az áldozat dolgozni járjon, saját pénze legyen, illetve ha saját keresettel rendelkezik, azt elveszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, a közös néven levő céggel (bt., kft.) zsarolja, minden kiadást, amire az áldozat pénzt kér, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik az anyagi erőforrásokkal, ezzel az áldozatot (és a gyerekeket) „relatív szegénységben” tartva.

 

A párkapcsolati erőszak egyéb formái

ERŐSZAK A KAPCSOLAT KORAI SZAKASZÁBAN: Az ismeretség korai szakaszában is lehet az egyik fél erőszakos, bár ekkor még inkább az elszigetelés és a lelki terror manipulatívabb eszközei a jellemzők. Az elkövető sokszor ellenőrzi, hogy az áldozat kivel találkozik, mit visel, mit csinál. Az áldozat a kisajátító féltékenységet sokszor még a szerelem jelének veszi, és csak a kapcsolat elfajuló szakaszában látja át, hogy az állandó figyelem csak elszigetelte a többi embertől és elgyengítette őt.

HÁZASSÁGON BELÜLI NEMI ERŐSZAK: Házastársak között történő szexuális erőszak. Ez az erőszakfajta ritkán fordul elő elszigetelten, gyakran kíséri testi erőszak vagy azzal való fenyegetőzés. (A házastárs elleni nemi erőszak 1997 óta bűncselekmény.)

FENYEGETŐ ZAKLATÁS: A fenyegető zaklatás vagy angolul stalking (ejtsd: sztóking) a párkapcsolati erőszak különálló fajtája, amely számos viselkedést felölelhet. E cselekmények közös jellemzője, hogy tipikusan az után kezdődnek, hogy az áldozat elhagyta az őt bántalmazó férfit, vagy válási szándékát hangoztatta előtte. A fenyegető zaklatás elemei a megtorló fenyegetőzéstől a manipulatív békülési kísérletekig terjedhetnek: a bántalmazó az áldozatot annak munkahelye előtt várja, meg figyeli, hogy kivel találkozik, esetleg új partnerét is megfigyelés alatt tartja, fényképeket készít az áldozatról, zsarolja, kárt tesz az autójában vagy egyéb tárgyaiban, életveszélyes fenyegetésekkel bombázza személyesen vagy üzenetek formájában, esetleg megveri vagy súlyosan megsebesíti őt. Bírósági vagy gyámhatósági ügyek tömegét indítja az áldozat ellen, vagy szándékosan elhúzza a pereskedést ezzel gyakorolva kontrollt annak ideje, lelkiállapota vagy anyagi helyzete felett. Mivel a párkapcsolati erőszak gyilkosságig fajuló eseteinek jelentős részében megállapítható, hogy a bántalmazóval az áldozat már szakított vagy erre készült, a fenyegető zaklatás megjelenésével érdemes rutinszerűen számolunk, amikor a kliensünk a bántalmazó párkapcsolatból kilépni készül, és a következő hónapokra fokozottan előtérbe helyezni a személyes biztonsági terv betartását. A működő távoltartás intézményével rendelkező országokban a távoltartás a fenyegető zaklatás eseteiben is alkalmazható. (A Büntető törvényben a zaklatás tényállása – 176/A. § – csak részben fedi le a jellemző eseteket.) Fenyegető zaklatás előfordulhat olyan elkövető részéről is, aki sosem volt az áldozat partnere. Ilyenkor az elkövetőt az motiválja, hogy az áldozat közelében legyen, és bármilyen módon rávegye őt arra, hogy párkapcsolatot kezdjen vele, illetve hogy a kapott elutasítást megtorolja. Az efféle zaklatás – bár elkövetője az áldozat számára gyakorlatilag ismeretlen lehet – nem kevésbé veszélyes: több olyan esetről hallhattunk már, amikor a fenyegető zaklatással közeledő „udvarló” meggyilkolta a kiszemelt lányt vagy nőt.

 

A családon belüli erőszak egyéb formái

IDŐSBÁNTALMAZÁS: A bántalmazó ilyenkor legtöbbször a bántalmazott nagykorú gyereke, unokája vagy annak férje/élettársa. Az áldozat és az elkövető általában együtt laknak. Az is előfordul, hogy a tettes maga is idős. A bántalmazott általában gondozásra szoruló, esetleg magatehetetlen időskorú. Az idősek bántalmazásának szintén része lehet a testi és érzelmi elhanyagolás (például gondozás elmulasztása), illetve az idős ember szóbeli, lelki, fizikai, szexuális bántása vagy anyagi kizsákmányolása (például nyugdíjának vagy lakásának elvétele).

GYEREKBÁNTALMAZÁS: A gyerekek elleni erőszak kétféle lehet: aktív (mint például a verés vagy a gyerek szexuális kihasználása) vagy passzív, vagyis elhanyagoló jellegű. A gyerek aktív bántalmazása a felnőttek bántalmazásához hasonlóan lehet lelki, szóbeli, testi és szexuális, azzal a különbséggel, hogy esetükben az erőszak e fajtái nem okvetlenül egymást erősítve, összefonódva jelennek meg. Ez különösen igaz lehet a gyerek elleni szexuális visszaélés eseteiben, amely olyan családokban is megtörténhet, ahol senki nem követ el konkrét testi erőszakot sem a gyerek, sem más családtag sérelmére. A gyerek ellen gondozója által elkövetett szexuális visszaélést speciális jellege miatt külön szóval szokás megnevezni: erre az „incesztus” kifejezést használjuk. (Az idegenebbül hangzó latin kifejezést azért javasoljuk, mert a bevett magyar „vérfertőzés” szó megbélyegzi az áldozatot, valamint azt sugallja, hogy az efféle erőszakot csak vér szerinti szülő követheti el.) Az elhanyagolás történhet lelki és testi szinten, például amikor a szülő nem figyel a gyerek örömeire, bánatára; nem viszi orvoshoz betegség esetén, nem eteti vagy öltözteti megfelelően. Szintén a gyerek valós igényeinek elhanyagolását képezik azok a szubtilisabb elnyomási formák, melyekkel a szülő saját vágyait, elképzeléseit vagy éppen betegségeit mintegy belevetíti a gyerekbe, ezzel saját szükségleteinek megfelelően torzítva a gyerek személyiségének kibontakozását. Azokban a családokban, ahol a felnőtt tagok között gyakori az erőszakos viselkedés, legtöbbször a gyerekeket is bántalmazzák. Sok kutató szerint van összefüggés a gyerekkori bántalmazottság és felnőttkori erőszakos viselkedés között, ezért a gyerekbántalmazás megakadályozásában különösen nagy a környezet és a társadalom felelőssége. A szociális munkásoknak, pedagógusoknak, védőnőknek, orvosoknak hivatalból jelenteniük kell, ha gyerekbántalmazásra gyanakszanak. Ugyanakkor sajnos fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi szemléletmód értelmében az eset a családon belüli erőszak dinamikáját nem értő hatóságok kezén zátonyra fut, vagy nem nyer hatékony megoldást. Ezért a mindenkori segítő szakember feladata annak felmérése is, hogy hogyan tud valóban az áldozat érdekében beavatkozni. Egy dolog azonban bizonyos: az erőszakos család egyben tartása és a bántalmazóhoz való visszatérés nem javasolható az áldozatok további veszélyeztetése nélkül. A gyerekek bántalmazása az esetek jelentős részében a nők elleni párkapcsolati erőszak része: ezekben az esetekben a gyermek eszköz a bántalmazó kezében a nő bántalmazásához. Csak annyit és annyiban foglalkozik a bántalmazó a gyerekkel (akár bántalmazó, akár megendegő, akár elhanyagoló formában), amennyiben biztos lehet benne, hogy azzal azzal a gyermek anyja ellen cselekszik.

FOGYATÉKKAL ÉLŐ CSALÁDTAG BÁNTALMAZÁSA: A fogyatékkal vagy speciális igénnyel élő családtagok testi vagy szellemi különbözőségük miatt sokszor eleve ki vannak szolgáltatva az őket körülvevő személyeknek, ami nemegyszer elhanyagoló gondozásban vagy szóbeli, lelki, testi vagy szexuális jellegű erőszakban, netán anyagi függésben tartásban nyilvánul meg. Mivel a fogyatékkal élők között élhetnek olyan emberek, akik eleve nem képesek segítséget kérni, az ellátórendszernek utánkövetésük szerves részévé kellene tennie az erőszak jelenlétének vizsgálatát.

ERŐSZAK A LESZBIKUS VAGY MELEG KAPCSOLATOKBAN: A leszbikus és meleg kapcsolatokon belüli erőszak dinamikája alapvetően hasonló a heteroszexuális bántalmazó kapcsolatokhoz. Jelentős különbség viszont az, hogy az ilyen áldozatok sokszor még kevésbé mernek segítséget kérni, mivel attól tartanak – általában sajnos joggal –, hogy szexuális preferenciájuk miatt megbélyegzik őket. Így az erőszakos párkapcsolatba került leszbikus vagy meleg még az átlagosnál is jobban elszigetelődhet. Magyarországon kevés olyan szervezet és intézmény létezik, amely kifejezetten melegek és leszbikusok részére nyújt szolgáltatásokat. Az egyéb segítő szervezetekben sok szakember érzéketlennek vagy egyenesen előítéletesnek bizonyul azon speciális problémák iránt, amelyekkel a szexuális kisebbségekbe tartozóknak kell szembenézniük.

Forrás: Miért marad?

NANE EgyesületPatent Egyesület

Itt a biztonságos internetes böngészésről kaphat tájékoztatást