Nőkereskedelem

Az emberkereskedelem céljai, hogyan használják ki az emberkereskedelem áldozatait?

  • A szexiparban
  • Cselédmunka (fizetetlen, vagy rosszul fizetett munka)
  • Mezőgazdasági vagy más nehéz fizikai munka
  • Örökbefogadás (amikor az emberkereskedelem áldozatai gyerekek)
  • Szervkereskedelem
  • „Házasság”: az áldozatot tipikusan feleségül veszi a vásárló 

Az emberkereskedelem eszközei:

  • Teljes félrevezetés
  • Részleges félrevezetés
  • Kényszerítés

Szexuális kizsákmányolás

  • A legnagyobb, legjövedelmezőbb ágazat
  • Az áldozatok 98 százaléka nő vagy lány
  • A női áldozatok aránya miatt gyakran a nőkereskedelem szót használják a szakirodalomban

 Irányzatok az emberkereskedelem elleni fellépés terén

  • Illegális migráció
  • Szervezett bűnözés
  • Az áldozatok emberi jogait sértő cselekmények

 Az emberi jogi megközelítés előnyei

  • Összhangban van a régió országai által vallott emberjogi alapelvekkel
  • Áldozatbarát: csökkenti illetve megszünteti az intézmények és hatóságok általi másodlagos viktimizáció kockázatát
  • Eredményes: az áldozatbarát hozzáállás a tapasztalatok szerint eredményesebb bűnüldözői és igazságszolgáltatási munkát tesz lehetővé

 A magyarországi helyzet

  • Minőségi információ (rendőrök, magyar és külföldi civil szervezetek) valamint lezárt rendőrségi nyomozások alapján állítható, hogy Magyarország tranzit-, forrás- és célország.
  • Definíciós anomáliák a jogalkalmazás minden területén: különböző értelmezések a tényállás megvalósulásával kapcsolatban, emberkereskedelem és embercsempészet keverése
  • Prostitúciós közegben elkövetett szexuális visszaélés női áldozatai halmozottan veszélyeztetettek a másodlagos viktimizáció által
  • alacsony szintű, nem megbízható sértetti együttműködés
  • A nemzetközi tapasztalatok szerint ez attitűdváltoztató interaktív képzésekkel küszöbölhető ki leghatékonyabban, a területen működő civil szervezetekkel, mint az áldozatok valóságának megjelenítőivel

 

 Az emberkereskedelem okai, társadalmi háttere kiváltó tényezői

 Társadalmi mozgatórugók

  • Beazonosításuk fontos a megelőzésben és beavatkozásban érintett szakemberek számára
  • Az elsődleges tényező: a nők társadalmi egyenlőtlenségének különböző jelenségei
  • Másodlagos tényezők: az egyenlőtlenség tünetei, az ún. „lökő” és „húzó” tényezők

 Szegénység

  • A nőkereskedelemre specializálódott szervezett bűnözés a nők gazdasági migráció iránti igényét használja ki
  • A „szegénység elnőiesedése” egyike a közismert világméretű trendeknek
  • Magyarországon a létminimum alatt élők kétharmada nő

 Hagyományos nemi szerepek

  • Politikai és/vagy gazdasági szempontból krízis vagy átmeneti állapotban lévő országokban minden átmenet nélkül borul fel a társadalom értékrendje
  • Tipikus reakció a hagyományos nemi szerepek újrafelfedezése, mely a nők társadalomban betölthető szerepét az addig megszokottnál erősebben korlátozza

 Nincsen hatékony védelem a nők elleni erőszak ellen

  • A krízis vagy átmeneti országok hatóságai és intézményei nem hatékonyak a nők elleni erőszak elleni fellépésben
  • Ez a nők általános diszkriminációjához vezet az adott társadalmakban
  • Tipikus megnyilvánulási formák: bagatellizálás (nemi erőszak), relativizálás (partnerkapcsolati erőszak), eltagadás (szexuális zaklatás, fenyegető zaklatás)
  • A gyerekszülés mellet a nők ellen elkövetett erőszak tehető felelőssé a nők rosszabb munkaerőpiaci helyzetéért

 Húzó tényezők

  • A lakosság széles körei által osztott irreálisan pozitív kép a nyugati demokráciákban fellelhető lehetőségekről
  • A célországban élő nők státuszából arra következtetnek, hogy ők is eljuthatnak majd abba a státuszba, ha ott fognak dolgozni
  • A bűnözői csoportok által végzett aktív félrevezetés a munka tárgyával és/vagy körülményeivel kapcsolatban

© 2010–2020 NANE Egyesület, Patent Egyesület