Az emberkereskedelem céljai, hogyan használják ki az emberkereskedelem áldozatait?
- A szexiparban
- Cselédmunka (fizetetlen, vagy rosszul fizetett munka)
- Mezőgazdasági vagy más nehéz fizikai munka
- Örökbefogadás (amikor az emberkereskedelem áldozatai gyerekek)
- Szervkereskedelem
- „Házasság”: az áldozatot tipikusan feleségül veszi a vásárló
Az emberkereskedelem eszközei:
- Teljes félrevezetés
- Részleges félrevezetés
- Kényszerítés
Szexuális kizsákmányolás
- A legnagyobb, legjövedelmezőbb ágazat
- Az áldozatok 98 százaléka nő vagy lány
- A női áldozatok aránya miatt gyakran a nőkereskedelem szót használják a szakirodalomban
Irányzatok az emberkereskedelem elleni fellépés terén
- Illegális migráció
- Szervezett bűnözés
- Az áldozatok emberi jogait sértő cselekmények
Az emberi jogi megközelítés előnyei
- Összhangban van a régió országai által vallott emberjogi alapelvekkel
- Áldozatbarát: csökkenti illetve megszünteti az intézmények és hatóságok általi másodlagos viktimizáció kockázatát
- Eredményes: az áldozatbarát hozzáállás a tapasztalatok szerint eredményesebb bűnüldözői és igazságszolgáltatási munkát tesz lehetővé
A magyarországi helyzet
- Minőségi információ (rendőrök, magyar és külföldi civil szervezetek) valamint lezárt rendőrségi nyomozások alapján állítható, hogy Magyarország tranzit-, forrás- és célország.
- Definíciós anomáliák a jogalkalmazás minden területén: különböző értelmezések a tényállás megvalósulásával kapcsolatban, emberkereskedelem és embercsempészet keverése
- Prostitúciós közegben elkövetett szexuális visszaélés női áldozatai halmozottan veszélyeztetettek a másodlagos viktimizáció által
- alacsony szintű, nem megbízható sértetti együttműködés
- A nemzetközi tapasztalatok szerint ez attitűdváltoztató interaktív képzésekkel küszöbölhető ki leghatékonyabban, a területen működő civil szervezetekkel, mint az áldozatok valóságának megjelenítőivel
Az emberkereskedelem okai, társadalmi háttere kiváltó tényezői
Társadalmi mozgatórugók
- Beazonosításuk fontos a megelőzésben és beavatkozásban érintett szakemberek számára
- Az elsődleges tényező: a nők társadalmi egyenlőtlenségének különböző jelenségei
- Másodlagos tényezők: az egyenlőtlenség tünetei, az ún. „lökő” és „húzó” tényezők
Szegénység
- A nőkereskedelemre specializálódott szervezett bűnözés a nők gazdasági migráció iránti igényét használja ki
- A „szegénység elnőiesedése” egyike a közismert világméretű trendeknek
- Magyarországon a létminimum alatt élők kétharmada nő
Hagyományos nemi szerepek
- Politikai és/vagy gazdasági szempontból krízis vagy átmeneti állapotban lévő országokban minden átmenet nélkül borul fel a társadalom értékrendje
- Tipikus reakció a hagyományos nemi szerepek újrafelfedezése, mely a nők társadalomban betölthető szerepét az addig megszokottnál erősebben korlátozza
Nincsen hatékony védelem a nők elleni erőszak ellen
- A krízis vagy átmeneti országok hatóságai és intézményei nem hatékonyak a nők elleni erőszak elleni fellépésben
- Ez a nők általános diszkriminációjához vezet az adott társadalmakban
- Tipikus megnyilvánulási formák: bagatellizálás (nemi erőszak), relativizálás (partnerkapcsolati erőszak), eltagadás (szexuális zaklatás, fenyegető zaklatás)
- A gyerekszülés mellet a nők ellen elkövetett erőszak tehető felelőssé a nők rosszabb munkaerőpiaci helyzetéért
Húzó tényezők
- A lakosság széles körei által osztott irreálisan pozitív kép a nyugati demokráciákban fellelhető lehetőségekről
- A célországban élő nők státuszából arra következtetnek, hogy ők is eljuthatnak majd abba a státuszba, ha ott fognak dolgozni
- A bűnözői csoportok által végzett aktív félrevezetés a munka tárgyával és/vagy körülményeivel kapcsolatban