Szexuális erőszak

A szexuális erőszak a nők elleni erőszak egyik formája, és a nőgyűlölet egyik megnyilvánulási formája, mely incesztus esetén gyerekgyűlöletről is árulkodik is. Leggyakoribb formái a nemi erőszak, az incesztus (bizalmi felnőtt által gyermekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés és erőszak bármely változata) és a szexuális zaklatás.

Nemi erőszakot férfiak is elszenvedhetnek. Az áldozatok lehetnek olyan férfiak, akik magukat melegnek vallják, vagy a környezetük annak tartja őket; az ilyen erőszakot is legtöbbször heteroszexuális férfiak követik el a melegek iránti gyűlöletből. Ritkán, de az is előfodul, hogy a nemi erőszak áldozata férfi, elkövetője pedig nő. Ez utóbbi jellemzői valamelyest eltérhetnek a másik kettőtől: kevésbé jellemző rá az áldozat által átélt erőszak súlyossága, az áldozatok halálfélme ritka, kevésbé mutatható ki benne a gyűlölet. Nemi erőszak meleg és leszbikus párkapcsolatban is előfordulhat. Az esetleges eltérések mellett is minden áldozat hasonló érzéseket él át nemi erőszak esetén: megaláztatást, a saját teste feletti kontroll teljes elvesztését, a legintimebb magánszférájába való szélsőségesen durva betörést. A nemi erőszak áldozatai a legritkább esetben tesznek feljelentést, akár férfiak, akár nők.

Gyermekkel szembeni szexuális visszaélés áldozatai lehetnek lányok és fiúk is, a visszaélés áldozatra gyakorolt hatásai mindkét esetben hasonlóak. Ezek az esetek főként bizalmi körülmények között jönnek létre: szülő, nevelőszülő, tanár, edző, orvos, pszichológus, egyházi vagy egyéb lelki vezető a tipikus elkövető. Ez az erőszakfajta a legritkább esetben jár nyílt erőszakkal: erre nincsen szükség, mert az elkövetőnek lehetősége van arra, hogy olyan hatást tudjon gyakorloni az áldozatra, melyben az áldozat szinte kötelességének érzi a szexuális tartalmú közeledést normálisnak elfogadni, vagy legalább tudomásul venni, hogy ez része a számára egyébként fontos lelki és szellemi kapcsolatnak. A hallgatás, amely az ilyen eseteket körülveszi, nem azért alakul ki elsősorban, mert az áldozatok soha senkinek nem említik, hanem mert a környezetük (az intézményvezetés, más felnőttek, családon belüli visszaélés esetén, a nem visszaélő szülő vagy a gyerek jelzése után a gyermekvédelem intézményei és a bíróságok) elfogadja, normalizálja ezt a visszaélést, és elhallgattatják az áldozatokat. A legtöbb esetben legalább pletykák tanúskodnak arról, hogy a "kívülálló" felnőttek tudnak a visszaélés lehetőségéről, a gyanú már felmerült, és komolyan lehetett volna venni. (Ld. pl. a feldolgozó cikkeket itt, itt, itt, családon belüli visszélésekre a NANE-PATENT kiadványaiban.)

Minden olyan szexuális tevékenység, amely az egyik fél beleegyezése nélkül jön létre, nemi erőszak. Ez sajnos nem a magyar jogszabályok szerinti meghatározás (azok ugyanis durva erőszakkal megvalósított szexuális erőszakot ismernek csak el nemi erőszakként), azonban ez a meghatározás írja le pontosan a nemi erőszak áldozatok helyzetét és érzéseit. Az ember szexualitásába történő nem kívánt beavatkozás akkor is nemi erőszak, ha nem nemi szervvel, hanem bármely más testrésszel vagy eszközzel követik el, akár okoz látható sérülést, akár nem. Minden olyan jogszabály, amely ezt nem ismeri el teljes egészében (ilyen a magyar jog is), és joggyakorlat (ilyen a magyar joggyakorlat is), megtagadja az áldozatok valódi védelmének kötelezettségét. (A régi és az új Büntető törvénykönyv összevetését a szexuális bűncselekményekre vonatkozóan lásd itt.)   

A nemi erőszak fő eleme a hatalomra törekvés: a "szex" a nemi erőszak során csupán eszköz, hogy az elkövető azon keresztül (is) gyakorolja a hatalmát. Ha olyan személy követi el a nemi erőszakot, akinek a gondolataiban az erőszak és a szexualitás összekapcsolódott, akkor a hatalomgyakorlás, a másik személy testi leigázása és lelki megalázása, megsemmísítése arra szolgál, hogy az elkövető saját izgalmi állapotát így próbálja meg előállítani. A nemi erőszak során az áldozatok jelentős része halálfélelmet él át: nem biztosak benne, hogy túl fogják élni a támadást, sőt biztosak benne, hogy nem. Sokan beszámolnak arról is, hogy a nemi erőszak során "kiléptek" a testükből, és mintegy kívülről is látták, hogy mi történik. A testből való ilyen kilépés a psziché védekezése: úgynevezett disszociáció.

A nemi erőszakról szóló tévhitek aláássák az áldozatok jogvédelemhez való jogát, és hátráltatják gyógylásukat, miközben nagyban segítik az elkövetőket abban, hogy elkerüljék a felelősségre vonást.

A magyar büntető törvénykönyv 2013-ig szinte középkori meghatározásokat alkalmazott a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban. A szabályozás azt tükrözte, hogy a jogalkotó igyekezett minél szűkebbre szabni a nemi erőszak elkövetőinek felelősségét. A régi beidegződések pl. a nyomozási gyakorlatban a törvényszöveg változása után is élnek, a jogalkalmazás ennek megfelelően szintén nem jeleskedik a nemi erőszak üldözésében: a nemi erőszakok mintegy 99%-a büntetlen marad Magyarországon.

A szexuális erőszakról bővebben a KERET Koalíció (Koalíció a szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért) honlapján, és a nemi erőszak áldozatainak honlapján tájékozódhat, a vonatkozó kiadványok ezen a honlapok is elérhetőek a kiadványok oldalon, különösen a Szexuális erőszak -- információk áldozatoknak, túlélőknek és segítőiknek c. kiadványt ajánljuk az áldozatok és segítőik figyelmébe. (Az ebben foglalt témák: legfontosabb teendők szexuális erőszak elszenvedése esetén, tények-tévhitek, egészségügyi és jogi információk, tájékoztató a feljelentésről, érzelmi következmények és kezelésük, a biztonság kérdései.) Röviden a szórólapból tájékozódhat. 

A nemi erőszak történhet utcán, éjjel, az elkövető lehet idegen, de a legyakoribb mégsem ez. A nemi erőszakok 70%-át ismerős vagy rokon követi el. Az elvált nők 52%-a számolt be arról, hogy házassága alatt olyankor is szexuális életet kellett élnie férjével, amikor nem akarta. Nemi erőszak történik iskolában, randin, bulin, munkahelyen, otthon, ismerősnél, a gyerekek elleni szexuális visszaélés (valójában a nemi erőszak egyik formája, amelyet incesztusnak nevezünk, hogy megkülönböztessük a magyar büntető törvénykönyv által használt korlátolt megnevezésektől) jellemzője pedig, hogy a gyermek által ismert, bizalmi felnőtt (apa, mostohaapa, nagybácsi, tanár, lelkész, pap, szomszéd), vagy általa jól ismert nagyobb gyerek (testvér, unokatestvér, iskolatárs, nagyobb testvér barátja) követi el. A felnőtt nők által gyermek ellen elkövetett incesztus esetén is a nő a gyermek által általában jól ismert személy. A gyerek elleni szexuális erőszak gyakran a nőpartner elleni bántalmazás egyik eszköze. (A gyerek elleni szexuális visszaélésről lásd itt.)

A nemi erőszakra vonatkozó kutatási eredmények szerint a magyar nők nem bíznak a hatóságokban, és erre van is okuk, ennek megfelelően a nemi erőszak esetek nagy része kiesik a hatóságok látóköréből.

Gyermek és felnőtt esetében is igaz, hogy a világba vetett bizalmat a szexuális erőszak alapjaiban rendíti meg. Amennyiben a hatósági reakció, valamint a szakemberek és családtagok/barátok reakciója az erőszakra nem megfelelő (áldozathibáztatástól, az erőszak lekicsinylésétől, a poszttraumás stressz zavar [PTDS] figyelmen kívül hagyásától, az elkövető mentegetésétől terhes), a gyógyulás még nehezebb.

A szexuális erőszak áldozatának joga van ahhoz, hogy minden segítséget megkapjon a gyógyuláshoz úgy, hogy sérelme súlyát elismerik, igényeit, személyes terét, és méltóságát tiszteletben tartják. Bár a jogorvoslat lenne az első és legfontosabb lépés a gyógyulás felé, a nemi erőszak túlélők azt tapasztalják, hogy ha ezeket a segítségeket megkapják, még akkor is fel tudnak épülni a nemi erőszak okozta traumából, ha a jogalkotók és a jogalkalmazók nem nőttek fel a feladatukhoz.

Az incesztus és a nemi erőszak túlélőivel folytatott felelős újságírói munka lehetséges. Erről tanúskodnak a Dr. Szegő Tamás-díjjal kitüntetett Toldy Zsófia újságírónak a szexuális erőszak áldozataival készített portréinterjúi is. Az újságírók számára további iránymutatást adnak a Dart Center által kidolgozott elvek. A témával kapcsolatos újságírói tevékenység fontossága miatt ezzel a témával az újságíróknak szóló speciális menüpontban foglalkozunk.

NANE EgyesületPatent Egyesület

Itt a biztonságos internetes böngészésről kaphat tájékoztatást