Az emberkereskedelem céljai, hogyan használják ki az emberkereskedelem áldozatait?

• A szexiparban
• Cselédmunka (fizetetlen, vagy rosszul fizetett munka)
• Mezőgazdasági vagy más nehéz fizikai munka
• Örökbefogadás (amikor az emberkereskedelem áldozatai gyerekek)
• Szervkereskedelem
• „Házasság”: az áldozatot tipikusan feleségül veszi a vásárló 

Az emberkereskedelem eszközei:

• Teljes félrevezetés
• Részleges félrevezetés
• Kényszerítés

Szexuális kizsákmányolás

• A legnagyobb, legjövedelmezőbb ágazat
• Az áldozatok 98 százaléka nő vagy lány
• A női áldozatok aránya miatt gyakran a nőkereskedelem szót használják a szakirodalomban

 Irányzatok az emberkereskedelem elleni fellépés terén

• Illegális migráció
• Szervezett bűnözés
• Az áldozatok emberi jogait sértő cselekmények

 Az emberi jogi megközelítés előnyei

• Összhangban van a régió országai által vallott emberjogi alapelvekkel
• Áldozatbarát: csökkenti illetve megszünteti az intézmények és hatóságok általi másodlagos viktimizáció kockázatát
• Eredményes: az áldozatbarát hozzáállás a tapasztalatok szerint eredményesebb bűnüldözői és igazságszolgáltatási munkát tesz lehetővé

 A magyarországi helyzet

• Minőségi információ (rendőrök, magyar és külföldi civil szervezetek) valamint lezárt rendőrségi nyomozások alapján állítható, hogy Magyarország tranzit-, forrás- és célország.
• Definíciós anomáliák a jogalkalmazás minden területén: különböző értelmezések a tényállás megvalósulásával kapcsolatban, emberkereskedelem és embercsempészet keverése
• Prostitúciós közegben elkövetett szexuális visszaélés női áldozatai halmozottan veszélyeztetettek a másodlagos viktimizáció által
• alacsony szintű, nem megbízható sértetti együttműködés
• A nemzetközi tapasztalatok szerint ez attitűdváltoztató interaktív képzésekkel küszöbölhető ki leghatékonyabban, a területen működő civil szervezetekkel, mint az áldozatok valóságának megjelenítőivel

 Az emberkereskedelem okai, társadalmi háttere kiváltó tényezői

 Társadalmi mozgatórugók

• Beazonosításuk fontos a megelőzésben és beavatkozásban érintett szakemberek számára
• Az elsődleges tényező: a nők társadalmi egyenlőtlenségének különböző jelenségei
• Másodlagos tényezők: az egyenlőtlenség tünetei, az ún. „lökő” és „húzó” tényezők

 Szegénység

• A nőkereskedelemre specializálódott szervezett bűnözés a nők gazdasági migráció iránti igényét használja ki
• A „szegénység elnőiesedése” egyike a közismert világméretű trendeknek
• Magyarországon a létminimum alatt élők kétharmada nő

 Hagyományos nemi szerepek

• Politikai és/vagy gazdasági szempontból krízis vagy átmeneti állapotban lévő országokban minden átmenet nélkül borul fel a társadalom értékrendje
• Tipikus reakció a hagyományos nemi szerepek újrafelfedezése, mely a nők társadalomban betölthető szerepét az addig megszokottnál erősebben korlátozza

 Nincsen hatékony védelem a nők elleni erőszak ellen

• A krízis vagy átmeneti országok hatóságai és intézményei nem hatékonyak a nők elleni erőszak elleni fellépésben
• Ez a nők általános diszkriminációjához vezet az adott társadalmakban
• Tipikus megnyilvánulási formák: bagatellizálás (nemi erőszak), relativizálás (partnerkapcsolati erőszak), eltagadás (szexuális zaklatás, fenyegető zaklatás)
• A gyerekszülés mellet a nők ellen elkövetett erőszak tehető felelőssé a nők rosszabb munkaerőpiaci helyzetéért

 Húzó tényezők

• A lakosság széles körei által osztott irreálisan pozitív kép a nyugati demokráciákban fellelhető lehetőségekről
• A célországban élő nők státuszából arra következtetnek, hogy ők is eljuthatnak majd abba a státuszba, ha ott fognak dolgozni
• A bűnözői csoportok által végzett aktív félrevezetés a munka tárgyával és/vagy körülményeivel kapcsolatban