Az elmúlt évtizedekben a kutatás és gyakorlat segítségével kifejlesztettek néhány eszközt a családon belüli erőszakelkövetők veszélyességének felmérésére. A kidolgozott eszközök célja elsősorban a megelőzés. Az információ összegyűjtése, illetve a korábbi eseményekkel és tudással való kiegészítése arra szolgál, hogy megállapítható legyen, ha az áldozatot súlyos bántalmazás fenyegeti. A több szervezetet átfogó együttműködések — ha vannak ilyenek — keretei között rendkívül fontos az információ megosztása és az összehangolt kockázatbecslésen belüli felhasználása.  

A kockázat felmérése az áldozatokkal együtt kell, hogy történjen és csak akkor, hogyha a segítő és az áldozat közti kapcsolat támogató és bizalommal teli, lehetőleg egy nők és gyerekek elleni családon belüli erőszakra specializálódott nőszervezet segítségével. „A NAGY 26” (Duluth, Minnesota): Az egyik veszélyesség-felmérő eszköz a Duluthban (Egyesült Államok), a Családon Belüli Bántalmazás Elleni Program (Domestic Abuse Intervention Program – DAIP) keretei között, sok túlélő tapasztalatán alapuló, az elkövető veszélyességét felmérő 26 kérdésből álló kérdőív. Ha ön bántalmazás áldozata, és egyedül tölti ki a kérdőívet, akkor az eredménytől függően forduljon további támogatásért a megfelelő intézményekhez! (Kitöltéshez töltse le a kérdőívet!) Minél több kérdésre válaszolt „igen”-nel, annál nagyobb a súlyos bántalmazás kockázata.

Az elkövető veszélyességének felméréséhez további kérdőívet talál a Módszertani útmutató 160-161.oldalán.

A kockázatfelmérést mindig biztonsági terv készítése kell, hogy kövesse.

A bántalmazó veszélyessége a gyerekekre

A párkapcsolati erőszak-elkövető bántalmazó a családban élő gyerekekre is veszélyes. Akár közvetetten (azzal, hogy az anyát bántalmazza), akár közvetlenül (is) bántalmazza őket, a bántalmazásnak káros fizikai és lelki következményei vannak a gyerekek számára. Ezért erről külön menüpontban foglalkozunk itt a honlapon, illetve ld. még L. Bancroft, J. G. Silverman és D. Ritchie könyvét: Lehet-e jó apa a bántalmazó? – A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér Kiadó — NANE Egyesület: Budapest, 2013. Egy 2014 augusztusában kiadott miniszteri módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”) szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” (18. o.) Ez az első alkalom, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek bármilyen állami közpolitikában megjelennek. Reméljük, hamarosan utat találnak a jogi a szabályozásba is, főként, ha Mo. ratifikálja az Isztambuli Egyezményt.