A párkapcsolati erőszak hatása a gyerekekre

Miért kell ezzel külön foglalkozni?

A párkapcsolati erőszak-elkövető bántalmazó a családban élő gyerekekre is veszélyes. A gyerekek hallják, látják, tudják, hogy a bántalmazó veszélyes, és szenvednek a bántalmazástól, félnek a bántalmazótól, és attól, hogy anyjuknak baja esik. A bántalmazó és a gyerek összekényszerítése azzal, hogy "egy bántalmazó apa is jobb, mint apa nélkül felnőni" tévhiteken alapszik. Alább olyan szakirodalmi forrásokat talál, amelyek világossá teszik, hogy ez miért tévhit, és leteszik a voksukat a gyerekek (és a párkapcsolati erőszak felnőtt áldozatának) biztonsághoz való joga mellett.

Sajnos a gyermekvédelem intézményei és a jogalkalmazók sokszor maguk is hisznek ezekben a tévhitekben, és nem a gyerekek (és az anyák) biztonsághoz való jogát tekintik elsődlegesnek. Ha teheti, ossza meg ezeket a szakirodalmi forrásokat mindazokkal a kollégáival és egyéb szakemberekkel, akiken úgy veszi észre, hogy szakmai tevékenységeit, döntéseit a tévhitek befolyásolják.

 

Veszélyes-e a partnerét bántalmazó felnőtt a gyerekre?

Akár közvetetten (azzal, hogy az anyát bántalmazza), akár közvetlenül (is) bántalmazza őket, a bántalmazásnak káros fizikai és lelki következményei vannak a gyerekek számára. A bántalmazó veszélyességének felmérése ezért elsődleges fontosságú. A párkapcsolati erőszak erőszak elkövetője a családban élő gyerek(ek)et általában felhasználja a partnere (felesége, élettársa) bántalmazásához. De akármi is az ok, az eredmény a gyermeket súlyosan traumatizálja és fizikailag is veszélyeztetheti. Lundy Bancroft és Jay Silverman összefoglaló cikke segít beazonosítani, hogy használja-e ügyfelének a bántalmazó partnere/volt partnere a gyerekeket az ügyfele bántalmazásához. Ha a bántalmazó az ügyfele, akkor a cikk segít felismerni és tettenérni ezeket a bántalmazó viselkedéseket. Ha igen, javasoljuk, hogy olvassa el a párkapcsolati erőszakkal szembeni fellépésről szóló Módszertani Útmutatót, és tegyen meg mindent, hogy a bántalmazót eltávolítsák a gyermek és anyja környezetéből. Az anyák és az apák megítélése kettős mércén alapszik (többet várnak el az intézményrendszer és a jogalkalmazás munkatársai a szülőtől ha anya, kevesebbet, vagy semmit, ha apa) és sokkal kevésbé ismeri el és védi a nők és gyerekek biztonsághoz való jogát, mint amennyire indokolt lenne. Ne alkalmazza ezeket a kettős mércéket! Mindenkor a gyermek és a nem bántalmazó szülő biztonságát igyekezzék elősegíteni.

L. Bancroft, J. G. Silverman és D. Ritchie könyve igen részletesen és szemléletesen is bemutatja ezt a szakterületet: Lehet-e jó apa a bántalmazó? – A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér Kiadó — NANE Egyesület: Budapest, 2013.

 

Az Isztambuli Egyezmény leteszi a voksát a gyerekek, és a párkapcsolati erőszak áldozatainak biztonsága mellett

Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye (2011) több helyen is kimondja, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek veszélyeztetettek, és ezt a veszélyeztetettséget az államok kötelesek figyelembe venni és megszüntetni (oktatási-nevelési programokkal az iskolákban, szolgáltatásokkal az áldozatok számára, biztonságos elhelyés biztosításával, és a gyerekelhelyezési vagy kapcsolattartási rend kialakításánal). Kifejezetten kimondja az Egyezmény, hogy a gyerekelhelyezés-kapcsolattartás szabályozása során bármely elhelyezési (szülői felügyeleti) vagy kapcsolattartási jog nem veszélyeztetheti a párkapcsolati erőszak áldozata és gyermeke(i) biztonsághoz való jogának érvényesülését (31. Cikk 2. bek.). Az Isztambuli Egyezményt Magyaroszág 2014 március 14.-én aláírta, de eddig nem ratifikálta. (Hivatalos magyar fordítás sem készült eddig az Egyezményről.) Már az aláírás is azt jelenti azonban, hogy Magyarország nem hozhat az Egyezménnyel ellentétes jogszabályt. Ellentétesek az Egyezménnyel pl. a 2014 március 15.-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvnek a vitás bontópereknél kötelező mediációra vonatkozó szakaszai.

 

Az EMMI kimondta: a párkapcsolati erőszak elkövetőjét úgy kell tekinteni, hogy gyermekét is közvetlenül veszélyezteti

2014 augusztusában jelent meg az első magyar hivatalos szakmai útmutató, amelyben kimondják, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermek veszélyeztetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató („MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan”) szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” (18. o.) Ez az első alkalom, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek bármilyen állami közpolitikában megjelennek. Reméljük, hamarosan utat találnak a jogi a szabályozásba is, főként, ha Mo. ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a gyermek számára pontosan olyan félelmetes, ha "csak" a szomszéd szobából hallja, hogy anyját megverik vagy megerőszakolják, így remélhetőleg (a nemzetközi jó gyakorlatnak is megfelelően) a "szemtanú"kifejezést az EMMI nem szorosan szánta értelmezni. Hasonlóképpen problémás, hogy bár a gyerekek sokszor valóban akár kifejezett szemtanúi is, de mindenképpen érzékelői az anyjuk elleni párkapcsolati erőszaknak, ezt hiába mondják el, nem hisznek nekik, vagy nem veszik figyelembe az emiatt kialakuló félelmüket az elkövetőtől. Ezt a gyakorlatot szükséges mihamarabb felszámolni. Sem a gyerekek, sem az anyák nem szoktak hazudni ezekről a dolgokról, ezért a gyermekek védelmére hivatott intézményrendszer akkor tudja ellátni feladatát, ha hisz nekik.

 

További szakirodalom

Alice Miller svájci pszichológusnak két könyve olvasható magyarul: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása (Ford. Pető Katalin, Budapest, 2002. Osiris Kiadó), valamint a Kezdetben volt a nevelés (Ford. Fischer Eszter, Budapest, 2002. Pont Kiadó).

Susan Forward Mérgező szülők - Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket? c. könyve általánosságban tárja fel a gyerekkori bántalmazás káros hatásait. (Ford. Kövi György, Budapest, 2000. Háttér Kiadó)

Judith Herman Trauma és gyógyulás - Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig c. könyve a módszeres bántalmazásnak a trauma, a poszt-traumás stressz rendellenesség (PTSD) és a komplex PTSD kialakulásához vezető természetét írja le, és a traumából való gyógyulás útját vázolja fel. (Ford. Kuszing Gábor, Budapest, 2003. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület)

NANE EgyesületPatent Egyesület

Itt a biztonságos internetes böngészésről kaphat tájékoztatást